Kórboncolástan I-II. [antikvár]

Régóta gyüjtöttem már az anyagot egy nagyobb terjedelmü kórboncolástan megírásához, amelynek több fejezete el is készült, amikor az Universitas könyvkiadó társaság felszólítására elvállaltam egy kisebb tankönyv megírását. Ez a tankönyv az orvostanhallgatók igényeihez van mérve s a kórboncolástannak csupán az elemeit tartalmazza, körülbelül olyan beosztással és terjedelemmel, amint azokat évek óta előadni szoktam. Épen ez a megszabott rövidség tette nehézzé feladatomat, mert egyrészt arra kellett törekednem, hogy semmi lényeges ki ne maradjon, másrészt elkerülni kivántam azt is, hogy túlságos tömörség által a könyv száraz adathalmazzá váljék. Használhatóságát épen az fogja eldönteni, hogy mennyire sikerült a rövidség dacára az egyes kórformákról és egymáshoz való viszonyukról tiszta, világos képet adnom. A könyv anyagának elrendezését illetőleg csak pár megjegyzésre szorítkozom. Az általános részt aránylag terjedelmessé tette az, hogy a kórtani alapfogalmakat kimerítően kellett tárgyalnunk, s kiterjeszkednünk az egyéb elméleti orvosi szakmákkal való kapcsolatra is, ahol ez a kóros alaki változások megértésére szükségesnek látszott. Az általános rész beosztása nem egészen olyan, mint a német tankönyveké, mivel nálunk a kórboncolástan és a kórtan külön tárgyként adatik elő; ezért nem is kezdtem a tárgyalást a kóroktannal, s egyáltalában a betegségi tényezőket csak kórboncolástani jelentőségük szempontjából méltatom az általános rész végén, amikor az előzmények alapján a tanuló a mikroparasiták hatását szövetekre már jól megérheti. Teljesen elhagyni ezt a fejezetet nem lehet, mert a többi tudományszakok, amelyek a mikorparasitákkal foglalkoznak, azok kórboncolástani vonatkozásait csak mellékesen tárgyalják. A könyv részletes részében a klinikailag fontos elváltozásokra és betegségi alakora fektettem a fősúlyt, figyelmet fordítva a kórfejlődésre és a kóroki viszonyokra, s kiemelve minden fejezetben azokat, amik az illető szervre nézve különösen jellegzetesek; viszont a tárgyalás rövidsége kedvéért itt kihagytam mindent, amit már az első kötetben fölemlítettem. A halálokok megállapításáról szóló utolsó fejezet részben Joresnek idevágó tanulmánya nyomán halad.