Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Valóságos tudományos forradalom zajlik napjainkban a pszichológia tudományában a születés előtti, magzati lét kutatási területén. Bebizonyosodott, hogy az ember lelki élete nem a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. Ennek a felismerésnek a nyomán új kultúra van kibontakozóban, mely közelebb visz bennünket létezésünk gyökereihez, s egyszersmind mindannyiunkat ember- és világképünk módosítására késztet.
Számunkra különösen figyelemreméltó, hogy két magyar pszichoanalitikus. Hidas György és Raffai Jenő dolgozta ki az anya és a méhében fejlődő magzat kapcsolatteremtésének módszerét, az úgynevezett anya-magzat kapcsolatanalízist, melynek segítségével kettejük között jelzéseket, információkat szállító lelki köldökzsinór jön létre. Egyes nemzetközi tudományos körök azt állítják, hogy a pszichoanalízis óta ez a legnagyobb „találmány", hiszen ennek segítségével nem csupán optimális fejlődési pályára lehet állítani a még meg sem született babákat, de a legújabb fejlemények szerint olyan, eddig tisztán biológiainak hitt működésmódokba lehet életmentő módon beavatkozni, mint például a placenta idő előtti sorvadása vagy a magzatburok-repedés, mely eddig a magzathalált, a koraszülést és a sérült gyerekek világrajöttét okozta.
2001-ben egy tizenkét tudósból álló bizottságot kért fel az ENSZ, hogy a gyermekek évtizede alkalmából olyan nevelési programot dolgozzon ki a béke és az erőszakmentesség jegyében, melyet ajánlatként elküldhetnek a tagállamok kormányainak. A magyar szakmai eredmények nemzetközi szintű elismerését bizonyítja, hogy ebbe a szűk körű bizottságba e kötet egyik szerzőjét, Raffai Jenőt, a Magyar Pre- és Perinatinális Pszichológiai