Kórélettan [antikvár]

A budapesti egyetem kórtani intézetének tanítási és kutatási anyaga Hőgyes Endre alatt, mint általános kórtan alakult ki. Hőgyes ebben a nagyobb keretben oldotta meg azután a maga experimentális munkáit és fokozatosan a klinikai kórtan felé haladt. Később az intézet inkább bakteriológiai intézet lett, majd a környezetkutatás töltötte ki munkakörét. Hosszú évtizedeken át a vezető személyével változott a tananyag és kutatási terület, mint ahogy a legtöbb hazai kórtani intézetben is. A kórtan név olyan tág volt, hogy minden belefért. Az orvostanhallgatók ugyanazon tantárgy neve alatt teljesen mást hallottak különböző időben és helyen. Ez a tanítás eredményét rontotta és sokakban a tantárgy komolytalanságának hitét keltette. Jelenleg a bakteriológia önálló tantárgyként és Budapesten már önálló intézetként is történt felállításával elérkezett az ideje, hogy tisztázzuk, mi a kórtan tárgya? A bakteriológia és immunitástan kiválása után az általános kórtan és a kórélettan maradhatnának keretében. Az általános kórtan azonban részben a kórbonctan keretében is kerül előadásra és a külföldi egyetemek nagyobb részében az általános kórtan és kórbonctan egy tárgyat és egy intézetet jelent. Kórtan alatt a külföldiek nagy része kórbonctant ért. Viszont külföldön legtöbb helyen van kísérleti kórtani, vagy kórélettani intézet és tantárgy, mely nagyobb mértékben az élettant és klinikumot köti össze. Ezzel a hallgatók tanítása eredményesebb, mert közvetlenebbül hasznosítható ismeretanyagot kapnak, mint egy nagy részletességgel tárgyalt, az általános kórtanból kiválasztott rész tanítása révén. Ezért az orvosképzés javítása érdekében az általános felől a kísérleti kórtan felé kellett irányt vennünk.