A depresszió kezelése az alapellátásban [antikvár]

Ezen kiadvány alapjául egy kanadai, családi orvosokat továbbképző előadás sorozatot összefoglaló kiadványa szolgált. A fejlett országokban végzett epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a depresszió nagyon gyakori pszichés betegség - aktuálisan a lakosság minimum 4%-a, élete során legalább 10%-a szenved klinikai (feltétlenül segítséget igénylő, "major", korábban használt elnevezéssel "endogén") depresszióban. Bár azonos módszerrel nem történtek még nálunk reprezentatív felmérések, feltételezhetjük, hogy a depresszió hazai prevalenciája nem kisebb, sőt számos közvetett jel alapján inkább az ellenkezője lehetséges. A becsült hazai gyakoriság, és a valójában regisztrált depressziók száma, az antidepresszáns felhasználási adatok, a tömeges alkoholizmus és a szomorú öngyilkossági statisztikák közötti diszkrepancia mind arra utalnak, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan a depressziók többsége Magyarországon is felismeretlen és kezeletlen. Valójában a helyzet nálunk még rosszabb, mert a fejlett országokban az esetek mintegy 20-45%-a diagnosztizált, nálunk ez 5% alatt van. A külföldi felmérések szerint a depresszióban szenvedő betegek elsősorban a családi orvoshoz fordulnak, és az esetek felében a depresszió felismeretlen marad. A WHO becslései szerint csak a depressziósok töredéke, a jéghegy csúcsa részesül kezelésben pszichiátriai szakintézetben.