Növénytan [antikvár]

Részlet: Bevezetés A növénytanról általában A természet nagy egységében az élettelen és élő világ állandó kölcsönhatásban van egymással. De a különböző szervezettségű élőlények, növényi és állati szervezetek között is kisebb, nagyobb fokú egymásrautaltság állapítható meg. A természet háztartásában különösen döntő jelentőségűek a levélzölddel rendelkező növények, amelyek az alapvető szerves táplálóanyagok elsődleges előállitása tekintetében nagyon fontos szerepet töltenek be. Egyébként a növényeket maga az ember is nagyon sok irányban hasznositja. Felhasználja az élelmezésben, a ruházkodásban, a gyógyitásban, az épitészetben, az iparban és az emberi kultura egyéb területein. így pl. a növény földbeli szervei, a gyökerek, hagymák, gumók vagy a földfeletti részei, a levelek, termések vagy magvak élelmiszert /zöldségfélét, lisztet/ szolgáltatnak. A növényi rostokból nyerik a textiliák fontos nyersanyagát és sok esetben a papiripar alapanyagát. A különféle növényi szervekből előállított kivonatok vagy egyéb készitmények hatásos gyógyszerek. Erdőt alkotó fáink törzse faanyagot szolgáltat az építkezéshez, tüzeléshez és a bútoriparnak, a benne lévő festékeket és egyéb anyagokat a vegyipar különböző területein dolgozzák fel. A fákból kivont cellulose-ből mürostot készitenek, és igy tovább. Mindez érthetővé teszi, hogy a növényi szervezetek tanulmányozásával régóta és sokan foglalkoztak. Azt a tudományágat, mely az ilyenirányú ismereteket és kutatási eredményeket magába foglalja, növénytannak vagy botanikának nevezzük.A növénytan az élettudomány /biológia/ egyik ága. Néhány évszázaddal ezelőtt még viszonylag könnyen áttekinthető ismeretanyagot foglalt egybe. Manapság azonban már sok részlet-tudomány összesítője. Egyes ágai közül az alábbiakat emeljük ki: I. HÖVÉNYSZERVEZEITAH /Phytoorganologia/, másnéven növény-aTSlrtsn"/Phytomorphologia/ a növényi test szerveződésével, közelebbről a külső és belső"felépítés kérdéseivel, az alaki tulajdonságok leírásával és összehasonlító magyarázatával, továbbá a növények fejlődésalaktani viszonyaival, egyedfejlődésével, valamint rendellenes alakulásaival foglalkozik. Ennek megfelelően az alábbi részekre tagolódik: Növényse.ittan /Phytocytologia/: a növények testét alkotó legkisebb alaki egységgel, a sejttel foglalkozik. Vizsgálja annak kialakulási viszonyait, szerkezeti sajátságait és működését. Növény szövettan /Phytohistologia/: a növényi test azonos tulajdonságú és működésű sejtcsoportjainak, az un. szöveteknek, illetőleg a többféle szövetből álló szövetrendszereknek a létrejöttét, szerkezeti és működési sajátságait kutatja. 769/S/NI