Bővebb ismertető
Fedlapok és gerinc szélei kopottasak, szakadozottak, előzéklap a tűzés mentén enyhén szakadozott. Hátlapja foltos.
"Nyilatkozat Alulírott dr. Nyiszli Miklós orvos, volt - A. 8450 tetoválási számot viselő - K. Z. fogoly, e szerzésemben megjelenő művet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglalja magában, minden indulattól mentesen, a valóságnak megfelelően, a legkisebb túlzás és kiszínezés mellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok és máglyák munkájának, melyeknek tüzeiben apák, anyák és gyermekek milliói enyésztek el. Mint az auschwitzi krematóriumok I. orvosa, számtalan boncolási és törvényszéki orvostani jegyzőkönyvet szerkesztettem és láttam el tetoválási számom kézjegyével. Ezen okmányokat főnököm, dr. Mengele ellenjegyezte, így lettek általam, a Berlin-Dahlem Institut für rassenbiologische und anthropologische Forschungen címén a világ egyik legelőkelőbb orvosi fóruma számára postázva. Ma is fellelhetők kell legyenek a nagy kutatóintézet irattárában. Munkám megírásával nem törekszem irodalmi sikerre. Nem író, orvos voltam, midőn a minden képzeletet fölülmúló borzalmakat átéltem és most, midőn leírásra kerültek, nem a riporter, hanem az orvos tollával írtam meg azokat. Kelt Oradea-Nagyvárad, 1946. március havában. Dr. Nyiszli Miklós"
1901. június 17-én született Szilágysomlyón. Kolozsvári, kieli és breslaui tanulmányai után Nagyváradon dolgozott törvényszéki és általános orvosként.
1944. május végén feleségével és 15 éves lányával az aknaszlatinai gettóból Auschwitz-Birkenauba deportálták. Rövid birkenaui tartózkodás után az A-8450-es számú tetoválást kapta, majd a monowitzi (Auschwitz III. – más néven Buna) kényszermunkatáborba, egy betonozó munkacsapatba osztották be. Körülbelül két héttel később valamennyi orvosvégzettségű foglyot a tábor SS főorvosához rendeltek, aki Németországban végzett patológust keresett. Egy francia társával együtt a több évig Németországban praktizáló Nyiszli megfelelt a követelményeknek. Az Auschwitz-Birkenaui rabkórházba került, ahol Dr. Josef Mengele beosztottjaként a II. krematórium boncolási részlegében fogták munkára. Nyiszli és csapata túlélte a Sonderkommando utolsó szelekcióit, majd 1945 januárjában a tábor evakuációja során sikerült elvegyülnie az egyik gyalogmenet foglyai között. Plaszówon keresztül Mauthausenbe, majd a melki és az ebenseei koncentrációs táborba került, innen szabadították fel az amerikaiak.Előbb a Világ című napilap közölte részletekben memoárját, majd 1946-ban könyv alakban is megjelent a Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (ennek alapján forgatták a 2002-es A szürke zóna című amerikai filmet). 1947-ben tanúként megjelent a Nürnbergi-perben. 1956. május 5-én hunyt el, Nagyváradon.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (2004)