Szédüléssel járó kórképek [antikvár]

Összefoglalás Büki Béla Fontos élettani alapelvek A vesztibuláris szervrendszer feladata, hogy reflexek révén stabilizálja a látóteret és a testhelyzetet, gyors mozgások, fejfordítások esetén. A félkörös ívjáratok a fej forgásairól, az otolitszervek lineáris gyorsulásokról és a fej dőléséről informálják a központi idegrendszert. Ingerületi állapotuk a vesztibuláris ideg sejtjeinek (az elsődleges afferens idegsejtek) nyugalmi potenciálját módosítja. A félkörös ívjáratok ingerlése esetén az ívjárat térbeli síkjának megfelelő síkban zajló szemmozgások (nystagmus) jönnek létre. A félkörös ívjá-raton át fektetett képzeletbeli tengely helyzete és annak a tengelynek a helyzete, mely körül a szemgolyó forgása létrejön, a térben megegyeznek. A nystagmus síkjának térbeli rekonstrukciójával tehát egyértelműen meghatározható a nystagmust kiváltó félkörös ívjárat. A félkörös ívjáratok akkor kerülnek fokozott ingerületbe, ha a fejfordítás a kérdéses ív-járat irányába történik (pl. a jobb oldali horizontális ívjárat jobbra történő oldalirányú fejfordításkor, a jobb oldali elülsó' [másnéven felső] ívjárat a fej jobbra és lefelé dőlésekor, a hátulsó [alulsó] ívjárat a fej hátra és és jobbra történő dőlésekor aktiválódik). Ezért amennyiben az egyik ívjárat felől fokozott ingerület érkezik a központba (vagy az ellenkező oldalon, az ívjárat ellentétes párjában kiesik a nyugalmi tónus), ezt a központi idegrendszer olyan forgásként értékeli, amely a kérdéses félkörös ívjárat síkjában zajlik. Amennyiben több ívjárat érintett, az ívjáratok térbeli helyzetének geometriai összege számít. A perifériás, ívjárat-diszfunkció által kiváltott nystagmus (forgó jellegű szemmozgás) tengelyének iránya a fejhez képest állandó, a centrális vesztibuláris eltérések esetén létrejövő nystagmus esetében ez az irány általában változik. A félkörös ívjáratok cupulájának mechanikus válasza általában gyorsan lecseng, a cupula az elhajlás után gyorsan visszatér nyugalmi helyzetébe, ezért az alacsonyabb frekvenciájú (lassúbb, tartósabb) ingerekkel szemben agytörzsi mechanizmusok (velocity storage) érzékenyítik a vesztibulo-okuláris reflexet. Ezek agytörzsi neuronális reverberációs körök, melyek a cupula kitérésének idején túl is kiterjesztik a nystagmus-reakciót. Az utriculusok mind egyenes vonalú előre-hát-ra gyorsulást, mind a fej dőlését érzékelik. Egyoldali utriculus-funkciókiesést az agy a fej ellenkező oldal felé való dőléseként fog fel, ilyenkor ennek megfelelő kompenzációs szemmozgások jönnek létre. A sacculus-funkció hirtelen változásai a testhelyzetet fenntartó izomzat tónusában hoznak létre változást. . 11 .