Haematológiai jegyzet [antikvár]

A HAEMOPOETICUS SEJTEK MOBFHOLÓGIAI SAJÍTOSSÁ.GAI A csontvelő sejtképző része a vörös csontvelő, amely szerte a szervezetben /főleg a csigolyákban, bordákban, csipőcsoa-tokban, koponyában/ a vörösvérsejteket, a granalocytákat, a thrombocytákat, a monocytákat és a lymphoid sejtek egy részét, A B-lymphocytakat /Dursaj űependens ,.'bone marrow/ képezi. Felnőtteken a csontvelő összmennyisége 1600-5700 g-ot tesz ki, a testsúly 4 %-át. líoriiiál körülmények között a csontvelő fele aktiv vörös velő, a másik fele nyugvó sárga velő. Az újszülöttben csak vörös velő van. Később a vörös velő egy része fokozatosan átalakul zsirvelővé. A zsirvelő napok alatt vörös velővé alakulhat át, igy a csontvelő rJservnek tekinthető. A A csontvelő nem haemopoeticus sejtjei: Ide tartoznak a csontvelő támasztó szövetének sejtjei: a kis és a nagy, lymphoiő reticulumsejtek. Előfordulnak még plasmasejtek, macrophagok, endothelsejtek, fibroblastok és szöveti basophil sejtek /hízósejtek, mastocyták/. Még ma is vitatott, hogy a vér alakos elemeinek az őse egyetlen sejt-e, /unitárius, monophyletikus fel- > fogás/, vagy mindegyik sejt-tipusnak van őssejtje /polyphy-leticus felfogás/. A VÖRÖS VÉR SEJTEK MORPHOLOGIAI SA JÍTOSSÁ.GAI A csontvelőben a magvas vörösvérsejtek 4-5 sejttípusa különböztethető meg, ame.lyek a sejt- és a mag nagyságában, a mag-cytoplasma arányában, a Jisg szerkezetben és a plasma szinében különböznek egymástól. Által áiios elvként fogadható el, hogy a