Transzfúzió [antikvár]

Előszó Salus aegroti suprema lex esto." A betegségek vérrel történő gyógyításának gondolata már az ókor nagy orvosalt is foglalkoztatta. Az első dokumentált transzfúziós próbálkozás (1667) óta eltelt több mint 300 év alatt a tudományos ismeretek és a technika fejlődése következtében a vérátömlesztés napjainkra rendszeresen alkalmazott beavatkozássá vált, ami sokszor életet ment. A modern transzfuziológia az ABO-vércsoportrendszer felfedezésével (Landsteiner 1900) a XX. sz. elején vette kezdetét, majd fokozatosan az orvostudomány önálló, dinamikusan fejlődő, interdiszciplináris ágává vált. Egyik része a preparatív transzfuziológia, a donorszervezést, vérgyűjtést, a vér immunhematológiai és bizonyos fertőző betegségekre történő kivizsgálását, a vérkészítmények előállítását, konzerválását, elosztását foglalja magába. Másik része a klinikai transzfuziológia, a vérkészítmények gyógyító célú felhasználásával foglalkozik. A két rész szoros egységet alkot. A hazai palettán hiánypótló Transzfúzió c. könyv összefoglalja a vérátömlesztéssel kapcsolatos korszerű elméleti és gyakorlati tudnivalókat a transzfuziológia mindkét területén. Ajánljuk ezt a könyvet transzfuziológusoknak, orvostanhallgatóknak és mindazoknak, akik gyógyító céllal betegeiknek transzfúziót alkalmaznak. Reményeink szerint a könyvben foglalt ismeretek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a transzfúzió a lehető legbiztonságosabb legyen, és a legkevesebb nemkívánatos mellékhatással járjon. Köszönettel tartozom a könyv szerzőinek, akik tudásuk legjavát adva készítették el az egyes fejezeteket. Hálásan köszönöm Farkasvölgyi Frigyesné vezérigazgató odaadó támogatását és azt, hogy a Medicina Könyvkiadó vállalkozott a könyv kiadására. Köszönöm továbbá valamennyi munkatársának a kézirat gondozását, alapos és áldozatos munkájukat. A nyomdai munkálatokért a Dürer Nyomda munkatársait illeti köszönet. Szeged, 2013. február Dr. Vezendi Klára szerkesztő