Syncope [antikvár]

11 A syncope kivizsgálásáról Somlói Miklós, Tomcsányl János A syncope az eszmélet hirtelen, átmeneti elvesztése, összeeséssel jár, amelyet követően az állapot rövid időn belül teljesen rendeződik. Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2009-es ajánlása ehhez hozzáteszi, hogy az eszméletvesztés oka átmeneti globális cerebrális hipoperfúzió, azaz a definíció etíológiai meghatározást is tartalmaz. Az eszméletvesztés, amely riadalmat keltő tünet, általában benignus, spontán megoldódó jelenség, azonban lehet fenyegető szívhalál jele is, és még az ártatlan kóreredetű esetek egy része is sérüléssel jár. A syncope gyakori: az egják legnagyobb epidemiológiai vizsgálatban, a Fra-mingham tanulmányban az átlagosan 17 éves követés alatt a résztvevőTc 11%-ánál fordult elő. A syncope oka gyakran nem nyilvánvaló. A diagnosztikájában elsődleges azon kérdés eldöntése, hogy a páciensnél fennáll-e a hirtelen halál, Uletve kedvezőtlen kimenetel fokozott kockázata, azaz a prognózis becslése, másrészt az etiológia és a mechanizmus tisztázása az esetleg szükséges hatékony terápia megválasztásához. Egy prospektiv tanulmány 341 betegének vizsgálata alapján a syncope leggyakoribb okai: reflex (neurogén médiáit, vasovagalis) 58%, cardialis (zömében brady- vagy tachyarrhythmia) 23%, neurológiai vagy pszichiátriai betegség 1%, míg az esetek 18%-ában nem derült ki a syncope oka. A syncope mechanizmusa (hipotenzió, illetve brady- vagy tachycardia) lehet azonos különböző etiológia esetén, illetve ugyanazon etiológia különböző mechanizmussal okozhat ájulást. Az effektív terápia meghatározásához elsősorban a mechanizmus megismerése szükséges a spontán események regisztrálása útján. Erre a különböző monitorozási technikák alkalmasak. Bár a syncopék körülbelül kétharmada reflexeredetű, az esetek több mint felében sinus arrest és/vagy AV-blokk miatti hosszú pauzák állnak az eszméletvesztések hátterében. A kezdeti kivizsgáláshoz tartozik a részletes anamnézis, fizikális vizsgálat, ezen belül ortosztatikus vérnyomásmérés és 12 elvezetéses EKG készítése. A syncope okának kiderítésében első lépés az eszméletvesztés körülményeinek, a kórelőzménynek tisztázása, amelyhez hozzátartozik az eseüeges szemtanúk kikérdezése. Valóban syncopéról van-e szó? Gyors, maradványtünet nélküli-e az eszmélet visszanyerése? Az ájulást követő tenebrositas epilepsziás mechanizmus gyanúját kelti. Izolált eseményről vagy az utóbbi időben gyakori rosszullétről van-e szó? Az egyszeri vagy évek során ritkán isméüődő eset benignus mechanizmusra utalhat. A bevezető jellegzetes autonóm prodroma vasovagalis mechanizmusra jellemző, míg cardialis (arrhythmiás vagy mechanikus) syncope gyakrabban megelőző