Sportegészségtan és elsősegélynyújtás [antikvár]

I. AZ EMBERI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE Se.ltek és szövetek A szervfezet sejtjei alaki ós működési szempontból egyaránt a szervezet felépítési egységei. Az élő sejt két alapvető része a sejtplazma /citoplazma/ és a sejtmag. A plazmában találhatók illetve ala3culnak ki a különböző sejtszervecskék /sejtorganellumok/, amelyek a sejt életműködését biztosítják. A sejtek belsejét a sejthártya választja el a külvilágtól. A sejtmag része: a maghártya, a magnedv, a magvacska és a kromatin állomány. Központi jelentősége van a sejtmagnak a sejt osztódásában. De a mag és a plazma feladatai nem választhatók szét. Szoros kölcsönhatásban valósítják meg a sejt funkcióit. Azonos alakú és működésű sejtek alkotják a szöveteket. Az im. állati szövetek a következő típusokra oszthatók. 1. Hámszövet 2. Támasztószövet és kötőszövet /ide tartozik a vér is/ 5. Izomszövet 4. Idegszövet A hámszövet sejtjei szorosan egymáshoz illeszkednek, egy vagy több rétegben. A felületeket borítják, fő funkciójuk a védelem /fedőhám/. Különleges feladatot lát el a mirigyhám /váladéktermelés/, a pigmenthám /fényvédelem/ és az ingerek felvételét végző érzékhám. A támasztó és kötőszövet jellemzője a sejtek között viszonylag nagy mennyiségben található un, sejtközi állomány. A támasztószövet alapvető feladata mechanikai, a szB^vezS^ és részeinek szilárdságát. Illetve helyzetét bizt^ifeani.'Ide tartozik a kötő-Dgövot mollott s portrnzove't és a csontszövet. Az Izomszövet az egész test illetve a szervek mozgatására kialakult aktiv összehúzódásra képes szövet. Megkülönböztetünk harántcsíkolt izmokat, simaizmokat és szívizmot. Ha általában izomról beszélünk, mindig a harántcsíkolt Izmokra - másképpen vázizmokra - gondolunk, amelyek a mozgás aktiv szervei. Elnevezésük onnan adódik, hogy mikroszkóp alatt az izom egyes részel különböző fénytörésüek.