Kardiológia - CD-vel [antikvár]

ELOSZO Orvosi szakkönyvhöz előszót írni nem túl kockázatos feladat. A szerző számíthat arra, hogy a szakmára kíváncsi olvasó átugorja a bevezető oldalakat és csak a kardiológia különböző fejezeteit szeretné megismerni a könyvből. Az előszó írója megbiijhat tudós kollégái magabiztos ismeretei mögött és a sok objektív adat mellett e néhány sorban megengedhet magának néhány szubjektívnak tűnő mondatot. A szív betegségei között domináló koszoniér betegség, amely a hazai mortalitási statisztikák vezető kóroka, nem pusztán csak az egyén, hanem az egész társadalom betegsége. Küzdelmünket a betegséggel szemben ezért nem elég, ha az orvosi rendelő vagy a műtők szintjén vívjuk meg. Legalább olyan fontos, hogy a társadalom minden rétegét meggyőzzük: közös a felelősségünk a betegség visszaszorításában, honfitársaink életkilátásainak egészséges életéveinek meghosszabbításában. A magyar lakosság egészségügyi helyzete ugyanis drámai. Az európai átlagnál 6 évvel rosszabb életkilátások stllyos gondokra utalnak. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint egy társadalom egészségi állapotát meghatározó tényezők fontossági sorrendben a következők: életmód (53%), genetikai, biológiai faktorok (27%), környezeti hatások (19%) és csak 11%-kal szerepel az egészségügyi ellátás. Nekünk, gyógyító orvosoknak tehát, csupán ekkora mozgástérjut a társadalom gyógyításából. Az egészségügyi ellátásban a már megbetegedett egyének sorsa dől el, ezért talán helyesebb volna ezt az ágazatot „betegségügynek" hívni. Természetesen tudásunk és az eszközös lehetőségek fejlődése óriási lendületet adott szakmánknak, de tisztában kell lennünk azzal, hogy csak társadatali összefogással érhetünk el számottevő javulást a szív- és érrendszeri betegségek területén. A kardiológia elképesztő fejlődésen ment keresztül az elmúlt három évtizedben. Mind a diagnosztikus, mind a terápiás arzenál óriási ütemben növekszik. Ezzel a sebességgel egyetlen ország gazdasági fejlődése sem tud ténylegesen lépést tartani, de a magyarországi erőforrások szűkös volta, sajnálatos módon, erősen korlátozza a még elvárható fejlődést is ezen a szakterületen. Ebben a helyzetben elengedheteüen, hogy a magas lakossági mortalitásért felelős legfontosabb betegség csoportokat, ezen belül természetesen a kardiológiai betegségeket, kiemelt finanszírozásban részesítsék. A szűkösebb anyagi erőforrásokhoz prioritás listák szükségesek, amelyeknek nem csupán deklarációk, hanem a tényleges pénzügyi kiadások szintjén is működniük kell! A gyógyításban világszerte megfigyelhető árrobbanás a kardiológiában különösen jól észlelhető. Az orvos egyre gyakoribb súlyos dilemmája: hogyan döntsön a szakmailag már lehetséges, de anyagilag még nem megengedhető eljárások esetében. A kezelő orvosra a beteg egyén gyógyításának felelőssége hárul, de a társadalom kollektív felelősségét az orvoslásban vajon ki vagy kik testesítik meg? Ezek azok a kérdések, amelyek minden gyakorló orvos tevékenységét a minden napok szintjén meghatározzák, de választ az orvosi szakirodalomból nehezen kap rájuk. A könyv, amit a kezében tart az olvasó, a kardiológia korszerű ismereteit foglalja össze. Ez a tudás lehet a fegyverünk abban a harcban, amit betegeink érdekében naponta kell megvívnunk. Mindehhez sok sikert mindnyájunknak! Dr. Ofner Péter