Bővebb ismertető
MI A GENOM? ( ÉS MÁS ALAPFOGALMAK: GÉN, KROMOSZÓMA, DNS, KÓD)
A tudományos örökléstan, a genetika megszületése egyidős a huszadik századdal. Gregor Mendel brünni apátnak a maga korában' nem méltányolt, elfeledett zseniális kísérleti eredményeit 1900-ban fedezte fel újra egymástól függetlenül három botanikus, Correns, DeVries és Tschermak. A következő évtizedekben, elsősorban T. H. Morgan^ és iskolája munkásságának eredményeként alakult ki a klasszikus örökléstan (mendelí-morgani genetika). Az új tudomány alapvető állítása az volt, hogy az egyes örökletes tulajdonságok meghatározói, a mintegy az átöröklés atomjainak tekinthető gének (amelyek természetéről, anyagáról akkor még semmit sem lehetett tudni) a minden sejt magjában megtalálható és sejtosztódáskor mikroszkóp alatt megfigyelhető fonalszerű szerkezetekben, a kromoszómákban egymás mellett gyöngysorszerüen helyezkednek el, és többé-kevésbé állandóak. A genetika tudománya ekkoriban elsősorban arra törekedett, hogy az egyes gének egymáshoz viszonyított elhelyezkedését (térképezés), a következő generációkban történő együttes vagy külön-külön megjelenését, valamint hatásuk érvényesülését jellemezze.
A genom fogalma' ekkor az adott élőlény génjeinek összességét jelentette. A gén természetének megismerésében jelentős lépés volt annak kimondása, hogy a gének azáltal képesek tulajdonságokat determinálni, hogy egyes enzimek (azaz fehérjék, mert minden enzim:
1 Mendel alapvető műve 1866-ban jelent meg.
2 Morgan 1933-ban kapott Nobel-díjat. A Morgan-iskola többi nagyjai: Muller, Sturtevant és Bridges.
3 A fogalmat H. Winkler használta először 1920-ban.
^ 'V
I . ij
l.f ' • , ' :
,iv rí,
: ií/ ' I"h'i'i
i ^^ ilÍI^ÍV'^'
'-'/m'UÍWÍi.íí^
I ., II r ¦ l : S i. j • . ¦, r •¦ I I ('. . I. it M,