Anyák iskolája [antikvár]

Az ember képességei szinte határtalanok és mindig hozzá tudnak fejlődni a feladatokhoz. Ugyanakkor azonban szervezete rendkívül sérülékeny, rendkívül törékeny. Az ember egészen fiatal életkorban környezete támogatása, segítsége, gondozása, táplálása nélkül nem is tud életben maradni. Képességei csak úgy tudnak kibontakozni, hatóvá válni, ha fejlődése, nevelése folyamán a környezete, a szülők, a nevelők, a gondozók biztosítják testi és szellemi, érzelmi kialakulásának feltételeit. Az új emberi egyed számára a magzati, majd újszülött- és koracsecsemő-életszakaszok alatt úgyszólván mindent, az egész társadalmat az anya személye összpontosítja magában. Az anya egészségügyi kulturáltsága, egészségügyi, gondozási, nevelési ismereteinek gazdagsága és helyessége, egyben a gyermeke iránti szeretete elengedhetetlen feltétele annak, hogy a minden lehetőséget magában hordozó és az életbe magávalhozó új ember-egyed testileg, szervezetileg, szellemileg, érzelmileg egészségesnek, erősnek, ellenállónak, kezdeményezőnek, alkotónak fejlődhessen és a társadalom hasznos, mindenki által megbecsült felnőtt tagjává serdülhessen. Ezen egészen fiatal életkoron túl azonban, már a gyermek környezetének minden tagja: a szűkebb környezetnek, a családnak és a tágabb értelemben vett környezetnek, az egész társadalomnak minden tagja hatással van fejlődésére. Mindenkinek kötelezettsége és feladata van tehát az új generáció minden egyes egyedének helyes nevelésében, testi és szellemi gondozásában.