A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása [antikvár]

ELOSZOA neurobiológia gyors fejlődése, az elmúlt évtizedben elért eredmények jelentősége időszerűvé tették ezen ismeretek rendszerbe foglalását és a biológus képzés tanrendjébe illesztését. Az 1991-ben megjelent Élettani folyamatok molekuláris alapjai" c. jegyzet jelen szerzők által írt fejezete már foglalkozott röviden az idegrendszer fejlődésével és plaszticitásával. Az azóta eltelt pár évben az idegrendszer fejlődésével és plaszticitásával foglalkozó kutatások a neurobiológia egyik legdinamikusabban fejlődő területének bizonyultak, és alapvető eredményekkel járultak hozzá az idegrendszer fejlődéséről és működéséről alkotott mai ismereteinkhez. Mindez indokolta ezen ismeretek önálló jegyzet formájában történő közreadását.A jegyzet témája részét képezi a korszerű biológus- és orvosképzésnek. Az itt közreadott munka egyedülálló abban a tekintetben, hogy ez ideig nem jelent meg magyar nyelven olyan jegyzet, tankönyv, mely egységben tárgyalná az idegrendszer egyedfejlődését, fejlődési és felnőttkori plaszticitását. A jegyzet jelentős segítséget kíván nyújtani a fejlődésbiológia oktatásában az egyetemi képzés mindhárom alap-, szakirányú és doktori szintjén.A jegyzet első része, mely Szente Magdolna munkája, részletesen tárgyalja a gerinces idegrendszer egyedfejlődésének folyamatát, az ezeket szabályzó molekuláris és sejtszintű mechanizmusokat, az idegi ontogenezis során érvényesülő öröklött és környezeti hatások szerepét. A neurális indukció, az idegi és a szinaptikus kapcsolatok kialakulásának ismertetése mellett rövid összefoglalót nyújt az idegi sejtadhéziós molekulák és az extracelluláris mátrix rendszerekről is. A Toldi József által írt második rész a fejlődésben lévő és a felnőttkori idegrendszer plaszticitásával, az idegi sérüléseket követő regenerációs, reorganizációs folyamatokkal, ezek szabályozásával foglalkozik, külön részletezve a perifériás és a központi idegrendszeri sajátosságokat. Részletesen tárgyalt a fenti folyamatoknak olyan klinikai vonatkozása, mint például az idegszövet transzplantációja és annak immunológiája.Jegyzetünk anyaga nem lezárt. Az új ismeretek rohamos gyarapodásának tudatában vagyunk, ezért a jegyzet anyagának korszerű szinen tartásáról igyakszünk gondoskodni. A nemzetközi irodalomból átvett ábrák szövegét nem fordítottuk magyarra, mert ezek megértéséhez a IV. éves biológusok már rendelkeznek elegendő angol tudással. A részletes magyar nyelvű ábraszöveg pedig jó lehetőséget biztosít az esetlegesen előforduló új angol szakkifejezés megismerésére.A jegyzet lektorainak, Dr. Madarász Emíliának, a biológiai tudomány kandidátusának és Dr. Joó Ferencnek, a biológiai tudomány doktorának ezúton fejezzük ki köszönetünket.Szeged, 1995 augusztus 15.A Szerzők