Magyar nyelv II. [antikvár]

A szófajok L , I ¦ Minden nyelv sok százezer szavát a nyelvtanírók néhány (10-15) nagy osztályba sorolják be, így jönnek létre a szófaji csoportok. Nem egyetlen szempont, hanem többféle jellemző alapján határozzák meg a szófaji hovatartozást. szófaji besorolás A legfontosabb szempontok: 1. a szavak jelentésének hasonlósága: a megy, él, videózik szavak jelentésében közös, hogy valakinek, valaminek a cselekvését nevezik meg, ezért igének minősítjük őket; 2. nem független a jelentéstől a második szempont: az egy szófaji csoportba tartozó szavaknak azonos a gyakori és a lehetséges mondatbeli szerepük: a kék, ügyes, sima szavak nemcsak azért kerültek a melléknevek csoportjába, mert tulajdonságokat neveznek meg, hanem azért is, mert leggyakoribb mondatrészi szerepük a főnevekhez kapcsolódó jelzői szerep, de lehetnek névszói állítmányok és határozók is; 3. szorosan összefügg a mondatbeli szereppel a szavak toldalékolható-sága: milyen jeleket és ragokat vehetnek fel, ragozhatók-e egyáltalában; reggel, tüstént, egyelőre nemcsak azért határozószók, mert a cselekvés körülményeit fejezik ki szótári alakjukban is, hanem azért is, mert jeleket, ragokat nem (vagy csak kivételesen) kaphatnak. Ezeknek a szempontoknak együttes vizsgálata alapján sorolják a nyelvtan írók a szavakat szófaji csoportokba. A magyar szavak szófaji rendszere 1. Wlondatrészi szerepet tö[tenel< be a mondatban: alapvető szófajok 1. ige 2. főnév ¦ 3. melléknév , névszók 4. számnév névszókat helyettesítő szó 5. névmás 6. határozószó 7. igenév a jelentés, a mondatbeli szerep és a tolda- l lékolható- ' r ság ' 'í alapján 1* ¦'á l r-ov-ii^Ç