Magyar nyelv 11. [antikvár]

Ismétlés A szövegről szerzett ismeretek A szöveg környezete A szövegről tanulva azt állítottuk, hogy a szöveg a környezetében (kontextusában) értelmezhető, amely a legegyszerűbb szavaknak is más jelentést adhat. Azokat a közös előismereteket, amelyeket csak a kommunikációban érdekelt felek Ismerhetnek, bennfoglalásnak (implikációnak) neveztük. A bennfoglalás az a ki nem mondott információ, amely a beszédhelyzet és a partner ismeretével érthető meg. Biztos? Tudom, hihetetlen, de (gy történt! És akkor Találjatok ki olyan beszédhelyzeteket, amelyekben a képeken szereplő megnyilatkozások értelmezhetővé ; válnak! A működő szöveg A szöveg a nyelv legteljesebb szintje: a nyelvi rendszer szolgál az üzenet átadására. A szöveg hossza az egyetlen hangtól {Ó!) akár a több száz oldalas szövegekig terjedhet. Lényege: az összefüggés, összekapcsolódás, amelynek a jeltani (szemiotikai) értelmezés szerint három feltétele van: legyen koherencia (kapcsolódjon össze benne a valóság és a nyelvi kifejezés), legyen benne kohézió (a szövegelemek jelentésbeli egysége), s végül az összefüggőség mutatkozzék meg a nyelvtani kapcsolóelemek alkalmazásában (konnexió). A szöveget tehát az egységesség, más szóval a szövegkohézió tartja össze. A szövegkohézió megmutatkozhat globálisan (ezt képviseli többek között a cím) és lineárisan (a jelentésszintű és a nyelvtani szintű elemek előre- és visszautalásai révén). SZÖVEGÖSSZETARTÓ ERŐ HATÓKÖR konnexió nyelvtani (grammatikai) kapcsolat kohézió jelentésbeli kapcsolat koherencia ' szöveg és beszédhelyzet, beszédpartnerek viszonya (pragmatikai kapcsolat) A