Magyar nyelv 10. [antikvár]

A könyv és az internet mint forrás A könyvtári vagy az internetes kutatás liatékonyabb? Hasonlítsátok össze egy T-ábrában a két módszert! Dolgozatokhoz, projektekhez, kiselőadásokhoz gyakran kell információt gyűjteni. Ehhez különböző módszereket választhatunk. A kutatás két legelterjedtebb módja a könyvtári és az internetes anyaggyűjtés. Hogyan kezdjük el? Az anyaggyűjtés legelső lépése az, hogy átgondoljuk, mit is keressünk a könyvtári és online katalógusokban. Ehhez érdemes témánk legfontosabb kulcsszavait összegyűjteni (pl. egy név, fogalom, egy adott kor). A jó keresőszavak elengedhetetlenek a hatékony kutatáshoz. A katalógusok A legtöbb könyvtár már interneten is elérhető katalógussal Is rendelkezik, érdemes azonban figyelembe vennünk, hogy akadhatnak olyan, témánk szempontjából fontos könyvek, folyóiratok, amelyekkel kapcsolatos információkat csak a könyvtári cédulakatalógusban találunk. Ez egyik bizonyítéka annak, hogy nem feltétlenül elég csak az interneten keresgélnünk. A katalógusok tartalmazzák a könyvek, iratok legfontosabb bibliográfiai adatait (szerző vagy szerkesztő, cím, kiadó, megjelenés helye, ideje, ISBN-szám, könyvtári jelzet stb.). A katalógusok segíthetnek munkánkban akkor is, ha felhasznált forrásaink adatait szeretnénk visszakeresni vagy épp ellenőrizni. Amikor a katalógus segítségével összegyűjtöttünk néhány könyvet, ezeket - a kikérhető könyvek mennyiségére ügyelve (ez könyvtáranként változik) - egyszerre kérjük ki a raktárból, vagy kérjük el a könyvtárostól. Ha szerencsénk van, a számunkra szükséges könyvek az olvasóteremben találhatók (szabadpolcon vannak), nem a raktárban, [gy sokkal rövidebb idő alatt juthatunk a kiadványokhoz: a jelzet (azonosító szám) alapján találhatjuk meg őket. Hogyan gyűjtsünk információkat? Ha előttünk állnak azok a dokumentumok, amelyek vélhetően sok érdekességet rejtenek magukban, érdemes először átfutó olvasással átnézni a dokumentumokat, találunk-e bennük valamit a témánkhoz. Érdemes már ekkor felírni magunknak, melyik könyvben/folyóiratban, milyen cikkben, annak melyik oldalán találunk olyan részeket, amelyek számunkra érdekesek lehetnek. Könnyen megeshet ugyanis, hogy több alkalomra húzódik anyagaink feldolgozása. Nem csupán a katalógusban találhatunk témánkhoz érdekes szakirodalmat, hanem a már megkeresett könyveink, tanulmányaink lábjegyzeteiben és bibliográfiájában is (a felhasznált irodalom listájában). Ugyanígy sok értékes adatot rejtenek a különféle szótárak, lexikonok, kézikönyvek is, és az ezek szócikkei végén szereplő szakirodalmi ajánlások. Információ, idézet 4 Ne felejtsd el felírni a forrás adatait! D a szerző(k), a szerkesztő(k) neve a mű címe a kiadás helye és ideje a kiadó neve ha folyóiratban szerepel évfolyam, szám az információ oldalszáma tanulmányok, cikkek-első és utolsó oldal oldalszáma felhasznált irodalmi listához Az Internetes anyaggyűjtés A könyvtári információgyűjtésrevonatkozó lépéseken kívül még néhány dologra oda kell figyelnünk az internetes anyaggyűjtés során. Ha keresünk valamit, érdemes megnézni, hogy milyen oldalakról kapunk találatokat, illetve az első néhány, 5-10 találat megegyező információkat tartalmaz-e a keresett témával kapcsolatban. Ha az elsőnek kiadott találatok között komoly ellentmondást tapasztalunk, annak feltétlenül utána kell járni. Ne fogadjuk el azt a magyarázatot, változatot, amelyik számunkra, az elméletünkhöz, a dolgozatunkhoz kényelmesebb! Ellenőrizzük, amit írtak, nézzünk utána az információknak! A forráskritika elengedhetetlen a kutatásban. Figyeljünk a szerző azonosíthatóságára, kutassuk fel a szerzőre való hivatkozásokat, vizsgáljuk meg a szöveg internetes megjelenési helyét (folyóirat, teljes kötet, a szerző saját weboldala, intézményi vagy tudományos, szakmai weboldal). Ellenőriznünk kell, hogy a szöveg feltünteti-e a felhasznált forrásokat, és azok tudományos értékűek-e, milyen a szöveg kidolgozottsági foka, lektorálták-e. Privát blogra, közösségi szerkesztésű internetes forrásra, általános tematikájú portálon megjelent cikkre tudományos munkában csak akkor hivatkozzunk, ha a témáról nem létezik más, tudományos értékű publikáció. Az anyaggyűjtésnek nem akkor van vége, ha már mindent tudunk. Ebben az esetben ugyanis sosem végeznénk. Akkor végeztünk, ha minden általunk feltett kérdésre választ kaptunk, átlátjuk az összefüggéseket, és nem merültek fel olyan további szempontok, amelyek kifejtése nélkül nem érthető a gondolatmenet. A