Bővebb ismertető
I. BEVEZETÉS
1. A Königsbergi Töredék és Szalagjainak teljes nyelvi feldolgozásával az a célom, hogy gyarapítsam a nyelvemlékeinkről szóló monográfiák számát, amelyeknek nyelvtörténeti jelentőségével ma már mindannyian tisztában vagyunk (vö. Bárczi : MNy. XL, 313 ; TihAl. 5). Kétségtelenül sókat segítenek ezek nekünk a nyeivi fejlődés megismerésében, a nyelvtörténeti vizsgálódásokban, a nyelvnek mintegy szinkronikus keresztmetszetét adva egy-egy időpontra és egy bizonyos helyre korlátozva az állandó változás folyamatában, valamint anyagot szolgáltatnak a régi magyar nyelvjárások képmek felderítéséhez is.
Különösen érdekesnek tűnt fel e XIV. század közepéről való nyelvemlékünk feldolgozása, amely egyúttal időrendben negyedik összefüggő szövegmaradvánpmk. Viszont éppen származásának időpontja tesz nehézzé és bizonytalanná minden vele kapcsolatos nyelvtörténeti megállapítást, mivel ebben a korban a nagy hangfejlődési tendenciák már töj)bé-kevésbbé lezáródtak, anélkül, hogy minden esetben érvényesültek volna vagy eredményük területileg körülhatárolható volna, másrészt hatásuk, ha nagyon gyengült is, még nem halt el teljesen. A helyesírás e korban erősen ingadozik és főleg nyelvemlékünkben, úgy tetszik, inkább régibb nyelvállapotot tükröz'. így — különösen a hangtanban — vajmi nehéz megállapítani a tényeket, s inkább következtetésekre" vagyunk utalva, valószínűségekkel kell megelégednünk. Legkönnyebb a helyzet a szótanban. Itt a képzőrendszer már kialakult, és a képzők funkciójában is alig van a maitól eltérés. Persze fontos volna annak a megállapítása is, hogy milyen fokú az egyes képzők vitalitása. Erre azonban kevés számú nyelvemlékünk nem ad alapot. Hasonlóképpen állunk a mondattannak ragokkal, jelekkel foglalkozó részében. Itt is vagy már a mai formansokat találjuk teljesen kialakulva, vagy az eddig felállított fejlődési sorokba pontosan beleillő alakokat. Nagyobb a bizonytalanság a mondatok fajait illetőleg, amelyeknek elrendezése körül számos idegenszerűséggel, fordítási maradvánnyal kell megküzdeni. Ami a szókincset illeti, a KT. és Sz.-ban előforduló szavak jelentős része részint világos etimológiájú, részint ismeretlen eredetű, de jobbára ma is közszó, s így a szótári rész nem tartalmaz különösebb érdekessé-