Bővebb ismertető
1. BEVEZETÉS
1.1. Tájékoztató megjegyzések.
Ez az írásunk folytatja az Általános Nyelvészeti Tanulmányok VI. kötetében megjelent munkári; kérdéskörének vizsgálatát.^ (Erre az alábbiakban mint „első rész"-re hivatkozunk.) Mostani tanulmányunkat azonban fél éwel az eló'ző után vetettük papírra, s a két írás között az elméleti háttér tekintetében lényeges különbség van. Amaz nem lépett ki N. Chomsky As-pectsének kereteiből, bár egyik lényeges mondanivalója éppen az, hogy e keret elégtelenségére rámutat. A jelen munka viszont szakít a Chomsky Aspectsé-ben megállapított nyelvtani derivációs szabályrendszerrel (ez lényegében a közvetlen összetevőkön alapul), és mást keres helyette: olyat, amely a mélyszerkezet és a felszíni megvalósulás közti különbséget jobban figyelembe veszi. Mindamellett igyekszünk megtartani Chomsky Aspectsének lényeges eredményeit, s a tőle való eltérés inkább az ott kifejtett gondolatok továbbfejlesztésének tekinthető. (E kérdéssel az 1. —2. fejezetben foglalkozunk.)
Jelen munkánk tovább szélesíti és mélyíti a magyar generatív nyelvtan vitájára 1965-ben készült dolgozatunk kérdéskörét, és figyelembe veszi Károly SÁNDOEnak a szóösszetételekről, továbbá Nagy FEEENcnek a szóképzésről írt dolgozatait, melyek szintén az ÁltNyTan. VI. kötetében kerültek a nyilvánosság elé.^ E két dolgozat mellé sorakozik ez az írás, s a jelző kérdéseit feszegeti. Ehhez az a több mint kétezer — zömmel birtokos jelzős, harmadrészt főnévből képzett melléknévi jelzős — főnévi csoport szolgált alapul, amelyet a generatív nyelvtan adattárából választottunk ki. Mind a kétezer adatban megvizsgáltuk, megáUhatna-e a főnévből képzett melléknév vagy a szóösszetétel a birtokos jelző helyén, illetőleg a főnévből képzett melléknév helyettesíthető lenne-e a másik kettővel. Ez az összesítő vizsgálat adja meg az alábbi elemzés egyik sajátosságátNézetünk szerint ugyanis a beszélő fő problémája az, hogy mikor melyik szerkezetet használja mondanivalója kifejezésére. Bennünket az érdekelt elsősorban, hogy mikor választhatja a birtokos jelzőt.
Az ÁltNyTan. VI. kötetében közölt dolgozatunk a főnévi csoport felszíni szerkezetének kérdéseit, elsősorban a determinációt, a névelők, névmások megválasztását és a létigés mondatok főnévi csoportjainak kérdéskörét elemzi.
' A szerző köszönetét fejezi ki Kákoly Sándónnak, H. Molnák iLONÁnak, Nagy FBRBNCnek, Szépe GYÖRGVnek és főként Tompa JózsBPnek a kézirat elolvasásáért és szóbeli megjegyzéseikért. Egyben emlékezteti az olvasót, hogy a „főnévi csoport" kifejezés a generatív nyelvtan terminológiájában olyan főnevet jelent, amelynek esetleg névelője vagy külön bővítménye is van.
= Vö. Kábo ly sándor, Nagy Ferenc bibliográfiánkban szereplő tanulmányaival. Kiefbr Ferenc cikke már a kézirat lezárása után jelent meg, ezért részletesen felhasználni nem tudtuk.
3 Az anyag feldolgozásában való részvételért köszönet illeti Zimándi István kollégámat.
1*