Bővebb ismertető
utmutató
Közös ismerősünk gyermeke, Kristóf, „csodagyerek". Háromévesen önállóan olvasott magának meséket. Mostanra, 6 éves korára már szinte tökéletesen ír helyesen. Pedig a szülei igazán nem tanították őt nyelvtani ismeretekre! Ezért aztán nem is alkalmazza jól pl.: a j-ly, az egybeírás - különírás is okoz számára némi gondot, és csak a nyomtatott nagybetűket használja. De tökéletesen jelöli írásában valamennyi hangunk időtartamát. Nem írja dio-nak a dió-t, és nem írja pilangó-nak a pillangó-t Pontosan és helyesen írja a kiejtéstől eltérő betű kapcsolatokat is. Nem írja baráccság-nak a barátság-ot, és rencám-nak a rendszámot.
Vajon mi segíti ezt a kisfiút íráskor? Magas intellektusa, nagyon jó anali-záló-szintetizáló képessége mellett tökéletes fonéma-kategorizációs készsége.
Az olvasás-írás hibátlan elsajátításához ugyanis szükség van arra, hogy a gyermek megtanulja egy-egy fonéma-kategóriába sorolni anyanyelvének hangjait. S az egyén a nyelvi fejlődés során a nyelvi környezetével való szakadatlan érintkezésben alkalmassá is válik erre.
A gyermekek többsége az iskolába lépés idejére nyelvileg olyan szinten áll, hogy az olvasás-írás elsajátítása az ő számára nem okoz gondot.
Sajnos azonban a gyerekek egyharmadának igenis gondot okoz az olvasás-írás tanulása.
A tanulók kb. 5%-a diszlexiás, másoknál csak kisebb nehézségek jelentkeznek.
Jellegzetes diszlexiás tünetek:
- betűcserék,
- betűkihagyások,
- betűbetoldások,
- szótagkihagyások,
- szótagbetoldások,
- az olvasás-írás irányának megváltoztatasa,
- lassú ütem.