Beszédkutatás 2003 [antikvár]

CSÁBÍTÓ HANGOK Gocsál Ákos - Huszár Ágnes Bevezetés A beszéd akusztikumában nagy egyéni különbségek figyelhetők meg. Ezek fonetikai mérőeszközökkel jól kimutathatók, de a mindennapi megfigyelés számára is érzékelhetők. Ha megkérdezünk embereket, hogyan hat rájuk ismeretlenek hangja, sokszor szinesztéziás vagy metaforikus jelzők segítségével érzékeltetik benyomásaikat. Beszélnek például éles, kemény, bársonyos, lágy, meleg, hideg, rideg hangról. Ez azt mutatja, hogy a beszédhang akkor is emocionális reakciót vált ki a hallgatóból, ha nem látja a beszélőt. A hangjátékszínész karakterformáláskor a saját beszédhangjában rejlő lehetőségeket aknázza ki, illetve alakítja úgy, hogy a megformálandó szereplőt idézze hallgatói elé. A színész által megjelenített karakterről a hang alapján a hallgatók egymással jól harmonizáló benyomásokat fogalmaznak meg (Fónagy 1995). A mindennapi megfigyeléseken túlmenően azonban a beszéd paramétereinek és a beszélő személy bizonyos tulajdonságainak összefüggéseivel viszonylag kisszámú vizsgálat foglalkozott. Még kevesebb azon kutatások száma, amelyek arra vonatkoznak, hogy milyen beszédparaméterek alapján milyen személyiségjegyeket tulajdonítanak a hallgatók a nem látható, csak hallható beszélőnek. A beszélő hangjának és bizonyos biológiai jellemzőinek összefüggéseivel foglalkozó kutatások közül megközelítésének és módszereinek komplexitásával kiemelkedik Gósy (2001) a testalkat és az életkor becslésére vonatkozó kutatása. Az bizonyítottnak látszik, hogy a hangból viszonylag megbízhatóan lehet következtetni a beszélő é-letkorára (Gocsál 1998), viszont kevésbé megbízhatóak az illető testmagasságára és testtömegére vonatkozó becslések (Gósy 2001). Más kutatások a beszéd bizonyos jellemzői - például gyorsasága -és a beszélő valós személyiségjegyei között próbáltak meg összefug-