Keleten kél a nap [antikvár]

László Gyula előszavából: "Minden ember sokfajta képességgel indul útjára, hogy azután választott pályája nyomása alatt képességei javarészt elhalványodjanak, s maradjon a "főfoglalkozás". Elég gyakran megesik azonban, hogy az elfojtott képességek teret követelnek maguknak. Érthető, hogy azokkal a kutatókkal szemben, akik bezárkóznak a maguk szűk szakterületére, rokonszenvem azoké, akik saját hivatásuk mellett más kutatásokban is képezik magukat. Itt csak egy veszély fenyegethet - a műkedvelősködés. Ez pedig éppen a magyar őstörténet terén burjánzik; kiirthatatlanul. Ilyen aggályokkal vettem kézbe Sankt Pöltenben élő orvosbarátomnak négy kötetét (az ötödik még nem jelent meg) őstörténetünkről. A magyar emigrációban megjelent őstörténeti könyvekből, tanulmányokból mintegy 1,30 folyómétert foglalnak el könyvtáramban a különböző próbálkozások, ismerem tehát jól az odavetett gyeplővel vágtató fantáziát. Götz László műveit azonban őszinte csodálattal és sok-sok tanulsággal olvasom, alig hiszem, hogy lenne magyar őstörténészünk, aki ilyen hatalmas irodalmon rágta volna át magát. Götz nem lelkes műkedvelő, hanem tudományunk komoly és komolyan veendő művelője."