Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban [antikvár]

1991. május 3-án és 4-én rendeztük meg Nyíregyházán az első magyar alkalmazott nyelvészeti konferenciát. Azért indokolt most emlékeznünk erre az eseményre, mert a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének elnöksége javaslatára az egyesület választmánya határozatot hozott arról, hogy 2004-től kezdődően évente egységes elvek szerint szerkesztett, könyvészeti szempontból lehetőleg kifogástalan formában jelenteti meg az egyesület éves kongresszusain elhangzott előadások írásbeli változatait. Időszerű volt ez a döntés. Az első kiadvány küllemét illetően körülbelül úgy viszonyul a XIII. kongresszus válogatott előadásait tartalmazó kötethez, mint a kőbalta a modem körfűrészhez. Persze érték a kőbalta is, hiszen azzal kezdődött (talán) minden! És persze a fejlődés nem állhat meg, a körfűrésznél is hasznosabb eszközt kell alkotni, ha a világ fejlődni akar. Esetünkben a fejlődést a korábbi változatos kivitelezésű, talán évről-évre egyre jobb színvonalú (bár a fejlődés sohasem töretlen!) kiadványok megjelentetése után reménycink szerint a folytonosságot jelentő egységes külalak is kifejezésre juttatja. Öröm számunkra, hogy ismét úttörő munkát végezhettünk. Ugyanakkor kicsit félünk is. Minden kezdet nehéz! Feltételezzük, hogy legjobb törekvéseink ellenére lesznek kritikai észrevételekre okot adó hibák az új öltözékben közreadott kiadványunkban is, amiért már most kérjük a szerzők és olvasók szíves elnézését és megértését. Reméljük azonban, hogy erről a pontról a fejlődés új íve bontakozik ki! A forma azonban - mint tudjuk - nem minden. A lényeg a tartalom. Ugyancsak a választmány álláspontját figyelembe véve lektoráltuk, illetve lektoráltattuk a beérkezett írásokat. Ez nagy és nehéz feladat volt, mert be kell vallanunk, hogy az értekezések színvonala eklektikus képet mutatott. Ennek ellenére mindent megtettünk azért, hogy ne maradjon ki egyetlen beküldött mű sem. Azokban az esetekben, amikor a lektorok egyértelmű és jogos kritikai észrevételeket fogalmaztak meg, felvettük a kapcsolatot a szerzőkkel, kértük javítsák ki a kifogásolt részeket, és a legtöbb esetben eléltük, hogy a megbírált munka is megjelentetésre alkalmas formát öltött. Nem szívesen vállaltuk a kategorikus elutasítást. Abból az elvből indultunk ki, ami kezdetektől fogva vezérmotívuma volt az alkalmazott nyelvészeti konferenciáknak: Ezek a tanácskozások jellegüknél fogva nem azt a céh szolgálják, hogy a nyelvtudomány „súlyos" elméleti kérdéseit tárgyaljuk meg. A kongresszusnak olyan fórumnak kell lennie, ahol elmondhatja véleményét az idegen nyelvet oktató óvónő is, helyet kap az első dolgozatával jelentkező fiatal tanársegéd, de meghívást kapnak a nyelvtudomány legkiválóbb képviselői, akiktől az alkalmazott nyelvészek, a középiskolai és általános iskolai tanárok is tanulhatnak. Felfogásunk szerint a kongresszus a résztvevők továbbképzését is szolgálja. Mégpedig a valóban hasznos, kreatív részvételt igénylő szakmai továbbképzés ügyét! Ne várjon tehát a kedves olvasó most sem egységes színvonalat az új formában megjelent kötetektől! Válassza ki azokat az írásokat, amelyek érdeklik, amelyek munkájához hasznosaknak tűnnek. A gyengébb, vagy érdektelennek tűnő műveket pedig fogadja a fentiekre tekintettel némi megértéssel! Egy dologban biztosak vagyunk: Van a két kötetben néhány olyan értekezés, amelyeknek szakmai szintje a legigényesebb olvasó igényét is kielégíti.