Bővebb ismertető
Az Osiris Kiadó A magyar nyelv kézikönyvtára sorozatban megjelenő Idegen szavak szótára a magyar nyelv eddigi legteljesebb bemutatását adó tízkötetes könyvsorozat második könyve. A szótár a magyar és nemzetközi hagyományokra alapozva készült, egyúttal korszerű, felhasználóbarát könyv.
A magyar művelődésben komoly hagyománya van az idegen szavak szótári bemutatásának. Vagyis annak a döntésnek, hogy a mindenkori magyar szókészlet észlelhetően idegen eredetű elemeit külön szótárban tartsuk számon és magyarázzuk. Míg az angolszász kultúrákban ez nem szokás, addig például a német nyelvtudomány szótárakban is elkülöníti a német vagy már azzá vált és az idegen elemeket. A magyar művelődésben és szótárírásban a 19. század második felében jelennek meg az első egynyelvű, idegen szavakat magyarázó szószedetek (például Babos Kálmáné, több kiadásban is). A korszak purizmusa, a Magyar Nyelvőr nagy hatású szerkesztőinek tevékenysége a századfordulóra az idegen szavak kérdését a művelődés részévé tette. Ennek eredményeként készült el Kelemen Béla több kiadást megért könyve, Tolnai Vilmos magyarító szótára. A Trianon utáni kulturális újjászerveződés egyik jele volt Csorba Ferenc, Horovitz Jenő, Radó Antal, Szécsi Ferenc és mások szótárírói tevékenysége, mind a nagyközönség iskolázottságát elősegítve. Az újabb történelmi fordulatok után az 1950-es évek elején az ideológiai keretű népművelés céljait követve jelent meg idegen szavak szótára Terényi István szerkesztésében, majd 1957-ben színre lépett e szótártípus legtermékenyebb és ez idáig legeredményesebb szerzője, Bakos Ferenc. A Bakos-szótárak különböző változatokban, egyre gazdagabb anyaggal az ezredfordulóig meghatározói voltak a nyelvi művelődés e területének. Az elmúlt másfél évtizedben további számos kisebb-nagyobb szótár jelent meg, idegen szavakat magyarázva.
Egy szótár minden korban megjeleníti egy közösség világról való tudását és önismeretét, azt a módot, ahogy az egy közösségbe tartozók szavakban, beszédben együtt élnek, cselekednek és feldolgozzák élményeiket. Az ezredforduló utáni magyar nyelvközösség szóhasználatában nagy változások történtek, amelyek megmutatkoznak az idegen szavak összességében is. Egyrészt igen sok az olyan új szó, amely az elmúlt egy-két évtized művelődési, életmódbeli, tudományos újdonságai, műszaki, távközlési újításai során alakult ki. Ezek a szavak a gyors kommunikációs formák, a világháló és a nemzetközi egységesülés révén többnyire keletkezésükkel egy időben felbukkannak a magyar beszédben is, szinte a világ minden tájáról, leginkább az angolból. Másrészt korábban háttérbe szorult eszmék, hitek és tevékenységek ismét teret kaptak, s velük együtt szókincsük is felújult. így ma ismét gyakran találkozhatni latin és ógörög kifejezésekkel, mind a klasszikus, mind a történeti magyar korokból. Mindezt a szótár megjeleníti szóanyagában. S külön ki kell emelni, hogy a határtalanítás folyamatában a teljes Kárpát-medencei magyar nyelvterület fontos idegen szavait nyújtjuk a kereső olvasónak, a magyar nyelv egységében. Emellett a törzsanyagot természetesen a hosszabb ideje használatos szavak adják.