A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása [antikvár]

Gerince megtört.
Sohasem volt az ember számára akkora rejtély a nyelv, önmaga egyik leghétköznapibb képessége, mint a huszadik század végén, s talán sohasem volt még annyira fontos rejtély. Az elmúlt néhány évtized kutatásai ugyan jó néhány kérdésre izgalmas válaszokat adtak, de legalább annyi újat is felvetettek. A legalapvetőbb kérdések pedig továbbra is megosztják az érdeklődő és a szakértő nyelvhasználókat egyaránt. Mire használjuk a nyelvet elsősorban, mire való a nyelv? Jelentést átvinni egyik személyről a másikra, vagy a gondolat kifejezésére, netán egymás viselkedésének befolyásolására, vagy a kulturális tudás fenntartására és továbbvitelére? Hol van a nyelv? Az egyes beszélők fejében a társadalom valamilyen közös tudatában, vagy csak virtuálisan létezik, in abstracto? Hány nyelv létezik? Számos, ahogy azt tapasztaljuk, vagy mindnyájan egyetlen emberi nyelvet beszélünk? Valójában mi a nyelv? Sajátos társadalmi gyakorlat, ennek absztrakt képmása, vagy biológiai rendszerek belső állapotainak összessége? A jelen kötet magyar kutatók írásait gyűjti össze, de születhetett volna bárhol a világon. Az alapkérdésekre nem adhat választ, de betekintést enged abba, milyen utakon kalandozik a tudomány a nyelv körül századunk utolsó évtizedében.