Korai sirató [antikvár]

Előszó Ezt az írást több mint tizenkét évvel ezelőtt vetettem papírra, hogy lerójam tiszteletemet Erik előtt, és meggyászoljam a fiút és a testvért, akit huszonöt évesen, hegymászás közben ért halálos baleset Ausztriában. Mélységesen személyes vonatkozása ellenére végül azért döntöttem kiadása mellett, mert azt reméltem, hogy lesznek olyan gyermeküket elvesztett szülők, akik saját érzéseikre - tiszteletükre és fájdalmukra - ismernek majd szavaimban. Meglepő felismerést jelentett számomra, hogy sajátos helyzetem korántsem egyedülálló. Számos gyermekét gyászoló szülő írt nekem. És mások is, akik egyéb hozzátartozóikat veszítették el, sőt olyanok is, akik nem rokonuk vagy barátjuk halála miatt él-