Kína és szomszédai [antikvár]

Gerince kissé kifakult.
Kötetünkben Kína szomszédairól van szó. Közülük a türkök első birodalma 551 táján jelent meg az eurázsiai sztyeppe keleti végén, amikor is szövetséges vagy ellenséges lépéseik Kína számára sorsdöntővé kezdtek válni; s 744 táján szenvedtek vereséget a helyükre települő ujgurok birodalmától. Ekkor már alighanem szerveződött a sino-tibeti és taj (thai) népek különféle törzseiből az a Nancsao nevű birodalom, amely a kínai császárság északnyugati végein 751-ben nyilvánította magát önálló állammá, majd fokozatosan tekintélyt szerzett a keletre fekvő kínai császárság és a tőle nyugatra erősödő tibeti királyság között. Maga csak 902-ig maradt fenn, de utódállamaival azok a mongol hadak vívtak győzelmes küzdelmet, amelyek Kínában 1280-ban mondták ki magukat a császári trón hivatott örököseinek. Kína nevében ekkoriban indultak delegációk Kelet-Ázsia tengerparti vidékének meghódítására is. Erről tanúskodik a Jüan-dinasztia Csou Ta-kuan nevű hivatalnokának Csen-la leírását tartalmazó útijelentése is - 1296-1297-ből -, ezzel lezárva az Ázsia felé nyitott Kína, az ázsiai hírű egységes császári birodalom nagy periódusát.