Indián farkaskölyök [antikvár]

ELŐSZÓ LLgyszerre vagyok nagyon könnyű és egyben nagyon nehéz helyzetben. Egy olyan könyvet kell a tisztelt olvasó figyelmébe ajánlanom, mely egy elveszett világ elveszett életformájára nyit résnyire ablakot egy olyan író tollából, aki maga is ezen elveszett világ szülötte, képviselője. Ez lenne a könnyű része az itt leírandó soraim tartalmi részének, hiszen mi sem könnyebb és izgalmasabb, mint egy indián tollából indiántörténeteket olvasni. És igen, Charles Alexander Eastman indián volt, a sziú nép keleti ágához tartozott. A keleti sziúk a dakoták négy divízióra oszlottak, a mdewakanton, a wahpeton, a wahpekute és a sisseton nép alkotta a keleti sziúk nyelvében és kultúrájában egységes tömbjét. A szerző nem Charles Eastman néven született, az első neve, melyet 1858-ban újszülöttként kapott, Hakadah volt. Később Ohiyesa néven élt a wahpeton nép körében, egészen 15 éves koráig, amikor is az édesapja, aki akkor már keresztény volt és farmerként élt, magával vitte és elindította azon az ösvényen, amely a Harvard orvosi diplomájához vezetett. Charles Eastman tehát orvos lett és író, indiánjogi politikai aktivista, az amerikai cserkészet és a Woodcraft egyik megálmodója és megalkotója. Seth Eastman, amerikai katonatiszt és festőművész unokája. Ohiyesa, vagyis Charles Eastman, negyedrészben fehér volt, bár ő erről 15 éves koráig nem tudott. Az ereiben folyó angolszász vérhányad egész életében ólomsúlyként nyomta a testét és lelkét. Ez a kettősség meghatározta egész felnőtt életét. Korának gyermeke volt, és bár egész életében nagyon küzdött, megszabadulni soha nem tudott korának nyomasztó megkülönböztetéseitől. Egyik későbbi munkájában arról ír, hogy az amerikai indián alapvető hozzáállása a világhoz, a mindent körülvevő és átölelő „Nagy Titokzatoshoz" olyan egyszerű volt, mint amilyen emelkedett. Az indián számára ez volt az a sorvezető, mely a lehetséges legteljesebb mértékű boldogság és megelégedés forrása ebben az életben. Ez persze akár tűnhet enyhén ködbe burkolódzó ezoterikus misztikumnak is, de tény, hogy a kétféle életforma összehangolása a mai kor emberének is gyakran megugor-hatatlan akadályt jelentene, hát még a 19. század második felében. Ez a könyv - mely eredetileg Indián Boyhood címen került kiadásra 1902-ben - egy új évszázad hajnalán jelent meg, egy olyan I .1 Í! I 1! : ! 'il!' ¦ I , t i I .1, ,. I: i' ; ! I' i;' rP . ; ¦: i ;, r , l! ( ' 1 ' ¦ .1 I -! ' ' . I; I ír'M'ií'/. ly. mm 1,1 ll', rV',;'// ' 'i! fi'i'., ' i'','''. '' i 1,1 i/ i J' I