Cigány világok Európában [antikvár]

Gerinc alsó sarka és a borítók sarkai néhol kopottasak, szétnyíltak. Könyvtest kissé megnyomódott, itt hátsó borítója repedezett lett. Felső és oldalsó lapélén enyhe folttal.
Részlet: Prónai Csaba Mindig azt mondogatta, hogy csak akkor élünk igazán, ha akadnak, akik emlékeznek ránk. (Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka) 1992-ben jelent meg a Szimbiózis című „kulturális antropológiai híradó" első száma, friss terepmunka-riportokkal, tanulmányokkal diákoktól és tanároktól egyaránt. Az alapító, Boglár Lajos (1992:5) explicit szándéka az volt, hogy ez az úttörő jelentőségű kiadvány egyszerre legyen „szakmai események krónikája" és „bepillantás" a magyarországi kulturális antropológiai műhelyek munkájába. Három év alatt három szám látott napvilágot. 1995-től átalakult Szimbiózis kötetek-sorozattá, 2003-ban „visszatért" Kulturális Antropológiai Folyóirat alcímmel, majd 2005-ben Boglár Lajos halálával úgy tűnt, végérvényesen megszűnik. Nem teljesen így történt. Jóllehet a folyóiratforma nem maradt fenn,3 de a Szimbiózis kötetek 13. száma épp nemrégiben készült el (ld. Hajnal-Papp 2006), a Szimbiózis Alapítvány pedig tovább folytatja a munkáját, céljának megfelelően terjeszti a kulturális antropológia tanait: az eszme tovább él. Ehhez csatlakozik a Cigány világok Európában is, ami eredetileg a 2003-ban újra induló Szimbiózis folyóirat egyik tematikus száma lett volna. A European Association of Social Anthropologists 2004-es, bécsi konferenciájáról még hazaérhettem, hogy Boglár Lajossal személyesen találkozhassak és beszélhessek, a cigány-számról azonban nem ejtettünk szót. Bizonyára tudta, hogy az így is-úgy is el fog készülni. Mára könyv lett belőle. A késés pedig ugyan nem sok, alig másfél év, a szomorúság azonban, hogy ezt ő már nem érhette meg, szinte kimondhatatlan. A Cigány "világok Európában megjelenése ünnep. Emlékezés és folytonosság. Korábban már több tanulmányomban (ld. pl. 1995a:12; 1997:729; 2000a:14; 2000b:53; 2000c:176) kifejtettem és több előadásomban is érveltem amellett, hogy a kulturális antropológiai megközelítés döntő fordulatot jelent a cigánykutatások történetében (vö. Lockwood-Salo 1994:7). Azt is már többször (ld. pl. 1995a:97; 1995b:31-32; 1997:738; 1998:47; 2000b:66) elmondtam, hogy Michael Stewart 1980-as évek utolsó harmadában megjelenő tanulmányai (1987,1989a, 1989b) mutatták be elsőként antropológiai szemlélettel egy magyarországi cigány csoport életét. A Gyspy Lore Society 2002-es, budapesti konferenciáján két további tudománytörténeti tényre hívtam fel a figyelmet (Prónai 2003:77, 81), amelyek bizonyosan újabb jelentős hatást gyakoroltak a magyarországi kulturális antropológiai cigánykutatásokra. Az egyik mindenképpen a kulturális antropológiai képzés 1990-ben önálló intézményes formában történő oktatásának a megindulása és első 15 éve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen.