Magyar népi énekiskola I. [antikvár]

ELŐSZÓ A mai embert szilárdan épített, kényelmes, meleg házak és jól záródó ablakok védik meg az időjárás viszontagságaitól, de nincsen vagy alig van eszköze az érzelmek viharai ellen; a bánat, a gyász, a kétségbeesés, a nyomasztó szorongás ellen. A legtöbben akkor is tanácstalanul állnak, ha valami más, kellemes, boldogító érzés lepi meg őket; öröm, szerelem, sikerélmény. Keresik és nem találják, hogyan élhetnék azt a legjobban át, hogyan fejezhetnék ki, hogyan adhatnák tudtára széles e világnak. Volt idő, amikor még nem volt az embereknek olyan kényehnes és biztonságos otthonuk, mint most. Amikor éhség, járvány, háború és szegénység is sűrűbben látogatta meg őket, mint ma, és természetesen ugyanúgy megvoltak az emberi élet elkerülhetetlen fordulóinak keserű és édes próbái és terhei; gyász, csalódás, bánat, öröm, boldogság, az ifjúság érzésének diadalmas mámora. Volt azonban valami, ami megvédte az embert az érzehnek viharaiban, és ez a valami mindenki számára hozzáférhető volt. Ez volt a művészet, a költészet, a dal, a muzsika. Azért született meg, hogy feloldja a szorongást, kimondja a bánatot, megfogahnazza a gyászt, és azért is, hogy kikiáltsa az örömöt, a boldogságot, a szerelmet, a büszke dacot, a csakazértist. Mert a dal szükségletből született; az emberi lélek egészségének a biztosítéka. Nem műsor, szórakozás vagy szórakoztatás, hanem elemi igény, kenyér a lélek éhségére. „A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás, amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni muzsika, zene nélkül a lélek sorvad, összezsugorodik, s az ember egész lénye sajátos bélyeget kap. Ez a betegség felnőtt korban gyógyíthatatlan. irta Kodály Zoltán 1934-ben. Ez a könyv népdalok tanításához-tanulásához ad segítséget. Ezekkel a dalokkal vigasztalódott, mondta el bánatát, vallott szerelmet, tudatta a világgal boldogságát és örömét, ezekkel ünnepelt az itt élő nép. Különleges eszköztára volt tehát érzehni megéléséhez. Miközben ezekkel élte meg emberségét, megmaradt minden sorsüldözés, idegen elnyomás, szegénység és megaláztatás között - magyarnak.