Csajkovszkij: A diótörő [antikvár]

Részlet a könyvből: Ha Vivaldit, vagy Debussyt említik előttünk, szinte rögtön elénk idéződik a tavasz hangulata és a tenger képe. Ugyanígy A diótörő hallatán máris a karácsony ötlik elénk, kint a hópelyhekkel és bent családi együttléttel, között játékkal és álmodozással. Csajkovszkij érdeme, hogy ez a felidéző hatás megszületett, s hogy immár kilenc évtizede él, sőt, uralkodik is, hiszen tömegeket vonzó hatásától a legnagyobb színházak sem függetleníthetik magukat műsorrendjükben. (Csak egyetlen példát, a legfrissebbet: a párizsi Opera 1982. dec. 24-től - minden más darabját a szögre akasztva - egymás után nyolc estére írta ki a balettet.) De hogyan született a mű? A múlt század kilencvenes éveibe kell visszalépnünk. Szentpétervárott teljes fényében ragyog a Mariinszkij színház balettje. Vezetője, a koronázatlan balettfejedelem Marius Petipa (1818-1910)még ugyancsak tekintélye magaslatán áll.