kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balázs Béla - Bartók: A kékszakállú herceg vára/A fából faragott királyfi/A csodálatos mandarin [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/261/4953261.jpg "Balázs Béla - Bartók: A kékszakállú herceg vára/A fából faragott királyfi/A csodálatos mandarin [antikvár]")
Bartók: A kékszakállú herceg vára/A fából faragott királyfi/A csodálatos mandarin [antikvár]
Balázs Béla, Bartók Béla, Kroó György
1917 és 1918 májusában egy-egy Bartók-premierre került sor a Magyar Királyi Operaházban. Mint Bartók 1921-es Önéletrajzában írja "... 1917-ben a budapesti közönség magatartása határozottan megváltozott műveimmel szemben. Az a szerencse ért, hogy egy nagyobb művemet, a Fából faragott királyfi című táncjátékot - hála Tango Egisto mesternek - zeneileg tökéletes előadásban hallhattam. 1918-ban ugyancsak ő tűzte előadásra egy régebbi színpadi művemet, az 1911-ben írt Kékszakállú herceg vára című...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
1917 és 1918 májusában egy-egy Bartók-premierre került sor a Magyar Királyi Operaházban. Mint Bartók 1921-es Önéletrajzában írja "... 1917-ben a budapesti közönség magatartása határozottan megváltozott műveimmel szemben. Az a szerencse ért, hogy egy nagyobb művemet, a Fából faragott királyfi című táncjátékot - hála Tango Egisto mesternek - zeneileg tökéletes előadásban hallhattam. 1918-ban ugyancsak ő tűzte előadásra egy régebbi színpadi művemet, az 1911-ben írt Kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operát. Sajnos ezt a kedvező fordulatot 1918 őszének politikai és gazdasági összeomlása követte. Az ezzel kapcsolatos és mintegy másfél évig tartó zavarok éppen nem voltak alkalmasak komoly, nyugodt munkára..."
Termékadatok
Cím: Bartók: A kékszakállú herceg vára/A fából faragott királyfi/A csodálatos mandarin [antikvár]
Kiadó: Magyar Állami Operaház
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............