Színházszerelem [antikvár]

"Ma már meg kell harcolni a csöndért. Amikor az ember elfárad, betelik a jóléti társadalom által nyújtott mámorral, rájön, hogy tulajdonképpen minden zaj. Akkor fontossá válik a csönd." Kaszás Attila "Egy színésznek nem lehet figyelmen kívül hagynia a testét. Úgy éreztem magam, mintha hat mázsa lennék. Menzel legtöbbször egy szót ismételgetett: "Finoman, finoman." Szirtes Ági "Vannak nagyon jó napok, amikor jóban vagyok az egésszel is, mindennel. És vannak olyanok, amikor kikérem magamnak ezt a förmedvényt." Cserhalmi György "Az egész világ el van rontva, hiszen a múltban és a jövőben él. Egyfelől reménykedünk, hogy majd jobb lesz, másrészt öklendezzük, szenvedjük a múltat." Lázár Kati "Igazából csak akkor lehet figyelni valakire, ha az önfeledten, szinte gyermeki koncentrációval játszik, létezik, amikor észre sem veszi a külvilágot." Törőcsik Mari Már elkészültek az interjúk, korrektúrán is túl voltunk, amikor a Katona József Színház büféjében az egyik esti előadás után Nagy Ervin a korlátnak támaszkodott és azt mondta "az emberek olyanok mint a konzervdobozok, a színészek csak abban különböznek tőlük, hogy felnyitották őket. Olyanok vagyunk, mint a felnyitott konzervdobozok."