Csíksomlyói passió [antikvár]

Medgyesy S. Norbert A Csíksomlyói passiójáték: misztérium a magyar nyelvű színjátszás bölcsőjeként Ó, mély szeretetnek bőséges folyamja. Melynek ez világot befolyta az árja, Fényesen tündöklő igazságnak napja. Mely a bűnösöket ő magához hívja. Midőn azért néktek csak rövid summában, Krisztus szenvedésit ebben az órában Élőtökbe adjuk, említett példákban, Kérlek, hogy legyetek csendes hallgatásban! Hogy pediglen hasznos legyen hallgatástok. Szükség, hogy ő legyen a tű szándékotok, Eszetekbejutván, hogy tű Krisztusotok Miképpen szenvedett, a bűnt sirassátok! (Prologus, Csíksomlyói passiójáték, 1731,1736) Ha az emberi élet és lelkiismeret alapvető kérdéseinek és az üdvösségtörténetnek szakrális, liturgikus és egyben népi stílusú, a Magasságot és a Mélységet egybefoglaló, ősi és egyben modern irodalmi és népzenei megfogalmazását keressük, akkor a csíksomlyói misztériumjátékokhoz kell fordulnunk, amelyek a 18. századból maradtak fenn. Csíksomlyó az 1440-es évek óta az obszerváns ferencesek gondozásában lévő Szűz Mária-kegyhely. Alapítása óta napjainkig páratlan jelentőséget tölt(ött) be a hazai művelődés történetében: liturgia-, zene-, irodalom-, színház- és kegyességtörténeti, továbbá vallásnéprajzi szerepe felmérhetetlen. A Napbaöltözött Asszonynak földrajzi elzártságban lévő búcsújáró helyén a kezdetektől máig szétszóratás nélkül működik a könyvtár, a könyvkötő műhely, 1667-től a gimnázium és 1675-től a nyomda. E sajtó első kiadványaként a ferences egyházzenész, orgonista, polihisztor géniusz.