Anna Karenina [antikvár]

Részlet: Különös, műfaji, történeti szempontból egyaránt összetett, sőt kihívó ellentmondásoktól sem mentes élmény éri mindazokat, akik ma este megtekintik Pártay Lilla Lev Tolsztoj Anna Kareninája nyomán készült táncdrámáját. Föltűnő a műfaji rétegezettség: egy csaknem ezeroldalas regény, a világirodalom egyik legnagyobb alkotása képezi a szüzsét a drámához, melyből a táncszínház törvényeinek alakító hatására táncjáték lett, választott, de eredetileg nem baletthoz készült zenei részletekkel Csajkovszkij műveiből, elsősorban szimfóniáiból. Izgalmasan keverednek a történeti korok is. A regény és a zene egy része egyaránt az 1870-es évek Oroszországából fakad, a tradicionális, történelmi jelmezek is ezt a milliőt erősítik. Azonban a Hattyúk tava és a Diótörő szerzőjének zenéje ez alkalommal mégsem egy alapjában romantikus mesét fest alá (20. század végi válogatásban), hanem egy örökérvényű, mindig aktuális pszicho-realista dráma hőseihez kapcsolódik, megadva ugyan a romantika pátoszát, de egyben ellenpontozva egy modern mozgásrendszert, mely az általánosan emberi megnyilvánulások adekvát és az 1990-es években időszerű kifejezője.