Advent [antikvár]

I. RÉSZ A szin majdnem teljesen sötét. A háttérben távoli hegy derengő körvonalai. Balról a szin szélén alacsony dombféle; ezen ül, fehér ingben, Gáspár, előtte a földön vándorbot. Jobbról nagy, lefektetett, elől nyitott hordó; ennek szójában ül Menyhért, chitonban, előtte a földön bot. A szin közepén pálmafa; ez alatt ül, keresztbe vetett lábbal; dereka körül kendővel Boldizsár. Előtte bot. Köztük és mögöttük egybefolyó, mozdulatlan, később hullámzó embertömeg, férfiak, nők, gyermekek, mindenféle szinü, sarkig érő ingben : az Emberiség. - A Három Király közül mindig csak az van megvilágítva, amelyik beszél. A tömeg állandóan félhomályban marad, úgy hogy egységes masszaként hat, egyesek nem válnak külön. GÁSPÁR: Ülök egyedül . . . KÁR: (a sötétből, egész halkon, visszhangszerűen) Egyedül . . .