Bővebb ismertető
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szakmai igazgatósága, a Képző-és Iparművészeti Lektorátus (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak Lektorátusként említem) 2008-ban public art programot bonyolított le vidéki nagyvárosokban.
Bevezetőmben a program szakmai koncepcióját, megvalósulásának mikéntjét és tanulságait szeretném röviden ismertetni. A közönség elé került művek, illetve a program szakmai sikerének értékelése nem lehet a tisztem, előbbire felkérésünk alapján Frazon Zsófia tett kísérletet a katalógusban szereplő tanulmányában, utóbbi pedig a szakma kollektív feladata lesz.
Mindenekelőtt az előzményekről kell szót ejtenem: mi motivált minket ennek a programnak a megvalósítására, illetve mi módon függ össze mindez a Lektorátus szakmai alaptevékenységeivel, és miként következik is egyben azokból?
Mielőtt a definíciók sűrű erdejébe tévednénk - később azért egy rövid kirándulás erejéig ezt sem kerülhetjük el - egy kis kitérőt kell tennem: néhány szóban ismertetnem kell a Lektorátus és a köztéri művészet közti kapcsolat mibenlétét. Az, hogy a Lektorátusnak kapcsolata van a köztérrel, sokak számára köztudott, azonban ennek a tényleges formái - úgy gondolom - már jóval kevesebbek előtt világosak.
A Lektorátus mindennapi munkája során két állandó feladat révén áll szoros kapcsolatban a köztéri művészettel. A törvényi szabályozásnak megfelelően szakértőként segíti az önkormányzati testületek munkáját, illetve az OKM és elődtárcái immár sok évtizede folyamatosan létező, a köztéri művek születését támogató pályázatainak szakmai gondozója és lebonyolítója.