Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
ABISKO NEMZETI PARK
Lappföld Svédországhoz tartozó részén járunk, a norvég határtól alig 40 km-re nyugatra. Ez az ország legészakibb régiója, a hideg Skandinávia szíve.
Az északi sarkkörön túli nemzeti parkot három oldalról hegyek övezik, míg északi határát Svédország legnagyobb alpesi tava, a Tornetrásk alkotja. (A parthoz közeli sziget is a nemzeti park része.) A park tehát nagyrészt a közeli hegyek közötti völgyben terül el, sok kisebb-nagyobb, gyors folyású patakkal és forrással. A völgy közepén egy nagyobbacska tó áll, az Abiskojaure (melynek partján áll a névadó Abisko település), ahonnan az Abiskojokke folyó indul a közeli Torneträsk-tóig. Bár a folyó útja rövid (alig 10 km), de változatos és bőséges élettér a vízi és vízparti növényeknek és állatoknak egyaránt. A torkolata előtt röviddel pedig egy 20 m mély kanyont is vágott magának a mészkőben gazdag talajba. Az ásványi anyagokban gazdag mészkő mellesleg az itt élő növényzetnek is nagy segítségére van, így a park flórája káprázatosan gazdag. Leghíresebb lágyszárú növénye a lapp vadorchidea. Ráadásul a vidék Svédország legnapsütöttebb területe (nyáron a Nap nem tűnik el a horizont mögött). A hegyek sziklás oldalait leszámítva szinte mindent száraz területet elborít a nyírerdő, míg a vizenyős részeken lápok, vizes rétek alakultak ki.
Állatvilága nélkülözi a nagy testű emlősöket (rénszarvasokat, jávorszarvasokat, medvéket csak ritkán látni errefelé), de a kis testű állatok - nyestek, hermeli-nek, lemmingek, mókusok - nagy számban lakják az erdőségeket.
Hála a park könnyű bejárhatóságának, az egyik legkedveltebb északi turistacélpont az országban. Télen a téli sportok szerelmesei keresik fel a parkot, míg nyáron az egész, napos világosság vonzza az embereket. Szintén sokan érkeznek meglesni az északi fényt, mivel a park területén lényegesen kisebb a fényszennyezés, mint a lakolt területeken.