1956 mártírjai [antikvár]

ELŐSZÓ Magyarország 1956-ban a nemzetközi figyelem középpontjába került. A tüntetők, a felkelők, a forradalmi bizottságok és munkástanácsok tagjai, a sztrájkolok az ország demokratizálódását és függetlenségét kívánták. A magyar forradalom és szabadságharc elsőként rázkódtatta meg az addig teljesen stabilnak látszó szovjet birodalmat, s az antitotalitárius megmozdulás döntő szerepet játszott a kommunista rendszer átalakulásában. Talán ezzel is magyarázható, hogy amikor a sokszoros túlerő eltiporta a forradalmat, véresebb megtorlás következett, mint a korábbiakban bármikor. Kötetünk egyszerre emlékalbum és dokumentáció, mely a megtorlás áldozatainak emléke előtt tiszteleg. Az első rész Eörsi László hosszú évek kutatásain alapuló, tárgyszerű, precíz adatbankja a forradalmat követő megtorlássorozat halálos áldozatairól, a második rész Szentpétery Tibor fotográfus 1956-os fotógyűjteménye, amely a forradalom napjaiban a budapesti utcákon készült. Eörsi munkájában elválaszthatatlanul összekapcsolódik forradalom és megtorlás: a vádiratban az egyik, az ítéletben a másik. S hogy a dokumentáció emlékalbummá nemesedjen, a kivégzettek fényképfelvételei mellett-mögött felsejlenek a nevezetes napok eseményei. Szentpétery Tibor fotóesszéje is jól érzékelteti, hogy a nagypolitika mellett az utca vált az igazi főszereplővé. Ez is a maga nemében egyedülálló összeállítás, a főváros hétköznapjait ragadja meg egy világtörténeti pillanatban: kaotikus utcaképek tankokkal, fegyveres felkelőkés kíváncsi járókelők, szétlőtt járművek és romos épületek - ahogy az utca embere láthatta. A profi fotográfus azonban nemcsak kíváncsi ember, hanem tudatos dokumentátor. Az általa megmentett pillanatok teszik az utókor számára is érzékletessé egy forradalom hétköznapjait. A rommá lőtt város képei a már-már világháborús jellegű pusztítással szintén azt igazolják, hogy a „pesti srácok" minden heroikus erőfeszítés ellenére mennyire egyenlőtlen küzdelmet folytattak egy világbirodalom állig felfegyverzett hadseregével.