Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
1974 és 1980 között írtam az e kötetben összegyűjtött bírálatokat a Kritika című folyóirat felkérésére — kizárólag magyar filmekről. Ez utóbbi tény magyarázza a könyv címét; „Magyar filmek mozija . Az említett dátumok pedig talán magukban is indokolják, miért írtam fel alcímként cikkeim gyűjteménye fölé, hogy „Az apály krónikája . Működésem — magam sajnáltam ezt legjobban — arra az időre esett, amikor a magyar film már korábbi, bámulatos felívelésének erőtartalékait jócskán elhasználta, és a szembeszökő kifáradás, hanyatlás jeleit mutatta. Magam csakúgy, mint más kritikusok, hosszú ideig hinni sem akartam, hogy ez így van. Túlnyomórészt tehetséges rendezők alkotásairól lévén szó, egy-egy konkrét produkció mindig vegyes képet mutatott: változatlanul fel-felvillantak biztató jelek, nagyszerű részletek. Tévedéseink, (legalábbis az enyéim) egy része éppen ebből fakad; nem szívesen vettem tudomásul, hogy többről van szó, mint egyes filmek kibi-csaklásáról. A legcsekélyebb biztató jelet is hajlamos voltam túlértékelni, olykor — ma már úgy látom — lelkesebben fogadtam egy-egy alkotást, mintsem indokolt lett volna. Ennek is vége lett egyszer; meg kellett értenie a kritikusnak, hogy a magyar film leszálló ágban van, csakis a kíméletlenül őszinte beszéd jelenthet segítséget a válságból való kilábaláshoz.
Akik kritikáim gyűjteményét elolvasásra érdemesítik, valószínűleg felfedezik majd bizonyos mondanivalók ismétlődését. Anélkül, hogy mentséget keresnék erre, szükségesnek látom megjegyezni: a diagnózis azért változatlan, mert a betegség, amellyel hivatásos filmnézőként találkoznom kellett, úgyszintén változatlan tüneteket produkált.
Félreértések elkerülése végett már itt, elöljáróban le kell szögeznem, hogy ez a kötet nem foglalkozik az 1974 és 1980 közötti évek filmtermésének minden darabjával. A kritikus kisebb mértékben választja, nagyobb számban kapja a feladatot; nem feltétlenül arról ír, amiről szeretne.
ív
»
!
Y '
I
i»' (i'; ÍV':'.