Bővebb ismertető
A magyar filmszakma generációs ellentmondásoktól független küzdelmében győzelem minden megrendezett filmszemle, ahol szembenézhetünk önmagunkkal, ahol így, vagy úgy megméretünk a nyilvánosság előtt.
Nincs olyan alkotó ember, aki rosszat akar csinálni. Nincs, aki ne bízna abban, hogy érdeklődést kelt, vallomása meghallgatásra talál. Van, akinek a kezében költészetté válik az a bizonyos pár centiméter, és egyikünk sem akar negyvenezer méter butasággal előrukkolni.
Itt vagyunk a 28. Magyar Filmszemlén költészetünkkel és butaságainkkal, hogy új barátokat szerezzünk, hogy megtartsuk a régieket, hogy ismét kijöjjünk a sarokból, ahová beszorultunk, ahová beállítottak, ahová beálltunk. Ki lehet jönni a sarokból. Minden évben lép valaki.
A magyar filmnek vannak nagy halottjai, nagy élői, túlélői, áldozatai és szerencsére örökösei. Elődeink holtukban is segítenek, örökösökként akkor teljesítjük kötelességünket, ha képességeink szerint verekszünk a szakma fennmaradásáért, művészi rangjának megőrzéséért.
Minden szemle megrendezése felelősséggel jár és meggyőződésem, hogy ezt a felelősséget a legnagyobb jóindulattal viselte eddig is mindenki, akit illetett. Az idei szemle megrendezését a versenyben nem érdekelt öttagú szakmai tanács segíti. Mi sem kérünk többet, mint megértést, bizalmat, támogatást, és a siker reményében jó szórakozást kívánunk.
Andor Tamás
A Szemle Tanács elnöke
Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. – Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.
Kassán született, édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt. Családja 1940-ben, a vidéki soá elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.
Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.
Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített. 2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.
Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.
Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.
1959–1960 között segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.Sisyphus (1974)
1971–72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, hogy aztán sehol se mutassák be. A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.
Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 2 évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.
1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.