XVI. Országos Tervezőgrafikai Biennále [antikvár]

Communication Design Több mint tíz éve veszek részt a biennále szervezésében, az előválogatásban, a nemzetközi díjzsűriben. Több mint tíz éve figyelem, merre tart a ml művészeti területünk, tart-e valamerre, átalakul-e struktúrájában, eszközeiben, változik-e a vlzualltás nyelve? Igaz-e még QuentinNewark könyvénekcíme: WhatlsGraphic Design? (Mlagrafikaltervezés? RotoVIslon, 2002)? Kiderül-e végre, hogy nem grafikát, hanem információt, üzenetet, kommunikációt tervezünk és megszabadulhatunk a saját magunk teremtette ördögi körből -nem elfelejtve, megőrizve ezt a szép klasszikus szót: grafikus- és felvállaljuk a XXI. század legprogresz-szívebb művészeti műfaját, a Communication DesIgn-t? Nem készséget bocsátunk áruba, mint a DTP stúdiók, hanem szellemi tudásunk, alkotói kreativitásunk, magas minőségű formanyelvünk, képességünk az árucikk. Hajrá KASSÁK!!! Amikor megfogalmaztam magamban ezt a néhány mondatot, Ingerülten gondoltam arra, mi a fenének akartam előszót írni a katalógusba. Nyár van, tombol a meleg, nyugágyban heverek falun egy nyárfás, ligetes, árnyas kertben, még árnyékban is van vagy harminc fok. Hogy jön ide a communication design? Messze van ez most tőlem, meg a környezetemtől. A kertemre csak annyi gondot fordítok, hogy nyírom a fűnek aligha nevezhető gyönyörű zöld talajt, van abban ősfű, meg ültetett, nő ott farkasalma, meg mindenféle gyönyörűséges gaz. A borostyán nagy mennyiségben kúszik, terjeszkedik, szereti ezt az árnyas, alföldi talajt. Négyzetes formára nyírtam birodalmuk alapterületét. Na ez az, végre egy kis design, meg message, még ha a természetben - a természettel is, de kommunikáció és land art. Hanyatt fekve nézem tovább az óriás nyárfák tetejét, van belőle vagy tizenöt, fent még teljes erővel, aranyfénnyel simogatja és világítja be a -rádió szerint magas UV tartalmúnapfény a fák koronáját, szférikusán ragyog az égbolt. Lent az árnyékban már csak bujkálva, foltokban látható a nyár melege. Hopp, ez az, megint megcsíptem! Hiszen ez tiszta Claude Lorrain! Arany és ezüst fény, falevelek, a fény misztikája, a szférák zenéje, az örök táj, az örök nyár! Több mint hatvan évig ezt festette, dizájnolta az eszményi tájat, ez volt az ő kommunikációja. A mitológiai jelenetek, a pasztorális tájak, a staffázs-figurák meg csak indokok. Ráadásként, mekkora kommunikáció dizájner volt! Mellettem a „fűben" a Stühmer csokoládé, új csomagolásban, gyermekkorom nagy márkája (alapítva: 1868).