Vajda Lajos [antikvár]

Alsó lapélén apró folttal. Hátsó tábla belsején tollas számbejegyzéssel. Védőborítója kissé elszíneződött, szakadozott, belül házilag megragasztották.
A harmincas évek táján bontakozik, majd teljesül ki a fiatalon elhunyt Vajda Lajos (1908-1941) életműve. Kassák Lajos után ő a magyar avantgarde második nemzedékének vezető egyénisége, akinek jelentőségét felmérve jobban megértjük a korabeli művészetetés azt, amit ő maga a mai korra örökül hagyott. Szűk szentendrei padlásablakából Európára látott, és névtelen magányában olyan eredeti szemléleti rendszert alkotott, amellyel új fejezetet nyit a magyar művészeti látás történetében. Fő célja, hogy bekapcsolódjék a maga választotta tradíció áramkörébe, s az ősi formakincs asszimilálása után megteremtse a maga egyéni, de egyetemes hatásra törő formanyelvét. Népművészeti elemeket is magába olvasztó konstruktív szürrealizmusa és az abból kibomló monumentális formarendszer sokszempontú elemzése és hatásának feldolgozása korunk feladata. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez járul hozzá e könyv, Mándy Stefánia elmélyült munkája, aki a szemtanú hitelességével idézi fel Vajda Lajos személyiségének és rendhagyó pályájának valamennyi jelentős mozzanatát.