Ugray Zsuzsa [antikvár]

¦ V.: s I \' TÁJAK-TEREK-LÁTOMASOK Ugray Zsuzsa kiállítása elé Ugray Zsuzsát, ha jól emlékszem, a nyolcvanas évek eleje óta ismerem, és tuáom kalandos utat járt végig a képzőművészeti pályáig. Alkalmazott grafikát tanult Budapesten a Kisképzőben (Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola), utána Szegeden a J. Gy. Tanárképző Főiskolán végzett, majd 2007-ben szerzett MA diplomát a Pécsi Egyetem Művészeti Karán, Kipróbálta a rajzfilmet, dolgozott tervező grafikusként a Petőfi Nyomdában, majd kiállítósrendező és grafikus volt az Erdei Ferenc Művelődési Központban (15 évig), ahol néhány évig munkatársak voltunk, majd 20 éven át a Kecskeméti Ifjúsági Otthon grafikusaként, kiállításrendezőjeként dolgozott. Mellette több középiskolában is tanított rajzot, grafikát, vizuális nevelést és ábrázoló geometriát. 1978 óta kiállító művész. Jelenleg a Katedra Középiskola művésztanóra. Mostani kiállításán az elmúlt tíz év műveit tárja elénk, de azért látunk ízelítőt, megidézni az előzményeket is. Grafikai munkásságára először a 80-as években figyeltem fel, amikor meglepően érett és letisztult, pont és vonal struktúrákból épített gyönyörű tájképieteket, rajzolt amelyekbői itt most csak három látható. Hegyvonulatok, felhővonulatok, melyek megemelkednek, alábuknak, összetorlódnak, majd elenyésznek. Hegyek, felhők, átváltozások, magasságok és szakadékok. A teremtett világ örök mozgását és körforgását idézik elénk. Később figurális tusrajzok következtek melyeken időnként felbukkan a szürreális látásmód, de az Embermesék című sorozat egy borúsabb világot idéz elénk. Sorsrajzok ezek, a korlátaival küzdő kiszolgáltatott ember sodródásáról, a megmaradás erős kényszeréről, a röghözkötötfségről. A lüktető vonalkötegek nemcsak megformálnak és felidéznek, de eltéphetetlen kötelékként fogva is tartanak. Festményei (melyek itt most nem láthatóak, de a teljesség kedvéért mégis említésre méltóak) - útban a látványtól a látomás felé - az alkotónak ismét egy másik erényét mutatják. Ez a látásmód a Pécsi Egyetemen eltöltött évekhez kötődik. A mindennapi élet apró mozzanatait nemesíti át és emeli a művészi élmény szintjére. Az illúziók nélküli mindennapi valóságot idézik, mégis Ugray képes ezeket a banális részleteket festőíleg érzékeny, derengően opálos színvilággal izgalmas képekké az időtlenségbe emelni. A figyelemre méltó képessége, ahogy a hétköznapok rohanásai között rá tud csodálkozni a műanyaglavórban lévő mosott ruhákra, a mosogatóban torlódó edényekre, az eldobott papucsra. Egy pillanatra megáll a világ nyüzsgése, vannak ís tárgyak, de nincsenek is, mert mintha minden fényből lenne újrafogalmazva. A mindennapi apró csodák iránti fogékonysóga, a teremtett világ szépségei, a táj iránti vonzalma érhető tetten ezen a mai kiállításon, és akkor most vagyunk igazán szinkronba a kizökkent idővel, mert megérkeztünk az itt látható legújabb képeihez, melyeknek fogantatásáról többnyire sze smélyes tapaszíaiaíaím is vannak. Ugray Zsuzsa évek óta résztvevője az Öreghegyi alkotótelepnek, amely a Balaton-felvidék egyik legszebb panorámával rendelkező hegyoldalában található. Kiváló lehetőség a közösségépítésre és az elmélyült alkotómunkára. Zsuzsának az ideális környezet azonban többnyire nem konkrét témát, hanem alkotó energiát ad, és lelki tájakat hív elő és a látszólag erősen absztrahált képek megtelnek a teremtett világ apró rezdüléseivel. A gesztusokkal, kitakarásokkal, hiányokkal fogalmazott, lavírozott ecsetrajzok, fény és formatöredékek egyszerre idézik a nagy távlatokat és a hátborzongatóan gazdag közeli részleteket, a természetben rejtett módon jelen lévő absztrakció felerősítésével. Fragmentumok, foszladozó tájélmények, kötések, szakadások, a tavalyi hó emléke, a mindent átható fény-ellenfény, horzsolások, sebek röntgenfelvételei. Sebek a táj arcán, a lélektójaínak arcán. Mindez nagyon ís mai és eleven, mégis úgy gondolom belopakodnak a kép mélyrétegeibe a gyermekkor emiékei a iajosmizsei tó partján megélt borzongatóan természefközeii élmények. Még akkor is ha az oikotó talán nem is tudja, vagy nem is gondol rójuk, „hiszen az ember távolról sem cselekszik, gondolkodik és alkot a pragmatikus ész tőrvényei szerint". /Hamvas B./ Ezek a meghatározó élmények kéretlenül is helyet követelnek a művekben, s az alkotó nem tehet mást, mint hagyja, hogy a mű saját tön/ényei szerint megszülessen. Látunk eredeti grafikákat és látunk nagyméretű printeket, meiyek az előbbiek részieteibői önállósodtak és születtek újjá, feihasznóiva a digitális képalkotás gazdag iehetőségeil. De a legintelligensebb gép is csak eszköz és nem helyettesíti az aikotói látásmódot, hiszen ho az alkotónak nincs látomása o viiógrói, csak üres trükkök halmazát hordozó nyomtatvány születik. Ugray Zsuzsa megküzdött a pályára kerülésért, é láthatjuk ezen a kiállításon, fogadjákszeretettei. 9 _ ; megküzdött az Önáiió képi világ megszületéséért, ennek szívet melengető példóil Balanyi Koroly