Bővebb ismertető
Bevesstéa A távlati VóTvények„
Á rajzoló és featő a valóaág tárgyait és magét az embert is kUJönféle elgondolások, célok megvalósítására vetiti papírra, Táaaonra.- A legmagasabb sainten, a fesíőmíi'részet sxifit;Ján a festményeken sserepsltetett alakok ás eziát, körn3fezetében tárgyak összsseége a legtöbb esetben közérdeklődésre asíámottafftá, nem egyszer nagjí hordsrejö, gondolatokj eeamék köavetitéeénak ess-közei» i Biiiszaki tervező munfcábaa a kivitel®zé0 alapja és eléfel'^ fcétele a rajz. Minden objektum előasör rajiban Tálik láthatóvá»
KeadŐfofcon, amikor valaki még tanul, & művészet alapismsra-teit aajátitja el, akkor a valóságban rejlő sokrétű formaij Esin-beli stbc ö3szefüggéaaek a tanulmányossása és rajzolói módszerekkel való rögsitéBe a főcél. /A .^étféle cél nem válassthatő ®1 élesen egymástél. Kesdő, tanuló müvéeaaöv^ndékekst is fiithetik eaz-mékj és kiforrott míivésaek ia fordulnak taüiilmányosási ctéllal a
valóság felé/» -
A kesdőknek elsősorl^an azon kell fársdozniokj, hogy @ miivé-szl ábrázolás előfeltételeként megszerezzék asst a KOHSZE-a íf tudást^ amelj nélkül művészi alkotó tevékanység el képzelhető, A ffiUvészi alapképzettségnek, vagy ahogyan röviden"és egyszerűen szokás mondani: A tudásnak« a fsl -készült s/é gnek a korszerűsége azt je-lentis hogy pl. üotto egészen más művészeti ismeretek birtokában alkotta realista remekeit^ mint Lionardo, vagy Rembrandtja. Gourbetj Munkácsys Repin s'íb,
á művészeti realizmus és a korszerű felkénssaitség elvá -lasztha-iatlanok sgymástől.
"A realiamuse egyik ''^agy másik formájában,, minden igazi művészet alapja «»e A realizmus a művészet történetében nagyon különböző formákban jelentkezik. Eealistának nevezzük, méghozzá teljes joggal-olyan jelenségeket iSj amelyek egymásra alig hasonlítanak Rembrandt' és Eaffael Repin és Kiprenszkij , elég, ha vaktában kiragadunk egy csomd nevet és azonnal érezzük, hogy milyen sokfajta jelenséget értünk realista művészeten, A realizmus elméletének alapjául azt a tényt kell elfogadnunk, hogy a realista művészetnek különböző tipusai léteznek. Az antik realizmus a maga konkrét jelenségeiben nem hesonlit a reneszánaa 5672491 - 3 -