kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![BARCSAY JENŐ - Művészeti anatómia [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/39/5164039.jpg "BARCSAY JENŐ - Művészeti anatómia [antikvár]")
Védőborítója hiányzik. Kötése pár helyen sérült, szétnyílt, a hátsó tábla mentén kis helyen sérült. Az anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok. Első ízben negyvenegy esztendeje jelent meg. Azóta idehaza és külföldön egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyve lett a művészeti oktatásnak, hasznos segítője a képzőművészeti alkotómunkának, de élvezettel forgatják lapjait a szép rajzok kedvelői is.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Védőborítója hiányzik. Kötése pár helyen sérült, szétnyílt, a hátsó tábla mentén kis helyen sérült.Az anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok. Első ízben negyvenegy esztendeje jelent meg. Azóta idehaza és külföldön egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyve lett a művészeti oktatásnak, hasznos segítője a képzőművészeti alkotómunkának, de élvezettel forgatják lapjait a szép rajzok kedvelői is.
Termékadatok
Cím: Művészeti anatómia [antikvár]
Szerző:
BARCSAY JENŐ
Kiadó: MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ
Oldalak száma: 312
Kötés: egészvászon kiadói borítóban
Méret: 260 mm x 340 mm
Nagybarcsai Barcsay Jenő (Katona, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művészpedagógus, tanár.
1919 és 1924 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Vaszary János növendéke volt. Tanulmányai után több alföldi és dunántúli művésztelepen is megfordult, többnyire borongós hangulatú, mély tónusú tájképeket festett. Állami ösztöndíjjal 1926 és 1927 között Párizsban, majd 1929 és 1930 között Olaszországban járt tanulmányúton. Az 1930-as évek elejétől kezdett el Szentendrén dolgozni: a nyarakat rendszerint a festői kisvárosban, míg az év többi részét Budapesten töltötte. A külföldi utak tanulságainak leszűrődéseként ekkor vastag, fekete kontúrokba foglalt élénk színek és tiszta kompozíció jellemezte festészetét. A második világháborút követően művészete még határozottabban a szilárd kompozíció, a konstrukció bűvkörébe vonódott. Szentendrei motívumaiból kiindulva síkgeometrikus kompozíciókat festett, módszerét később az emberi figurákra is kiterjesztette. Művészetpedagógusként is fontos szerepet töltött be a hazai művészeti közéletben: 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, elveit pedig könyvekben foglalta össze.
Az 1960-as évektől számos nagyméretű mozaikot készített (Asszonyok c. alkotása Miskolcon; Nemzeti Színház előcsarnoka; újpesti fürdő; szentendrei városháza). A mozaikkartonokból 1966-ban az Ernst Múzeum rendezett kiállítást. 1969-ben megbízást kapott a szentendrei kultúrház mozaikjának elkészítésére, mely munkához muránói üveget használt, és először kreált aranyból hátteret.
Élete utolsó éveiben gerinc- és ízületi betegség miatt már nehezen dolgozott, de az ecsetet sohasem tette le. 88 évesen érte a halál.
1919 és 1924 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Vaszary János növendéke volt. Tanulmányai után több alföldi és dunántúli művésztelepen is megfordult, többnyire borongós hangulatú, mély tónusú tájképeket festett. Állami ösztöndíjjal 1926 és 1927 között Párizsban, majd 1929 és 1930 között Olaszországban járt tanulmányúton. Az 1930-as évek elejétől kezdett el Szentendrén dolgozni: a nyarakat rendszerint a festői kisvárosban, míg az év többi részét Budapesten töltötte. A külföldi utak tanulságainak leszűrődéseként ekkor vastag, fekete kontúrokba foglalt élénk színek és tiszta kompozíció jellemezte festészetét. A második világháborút követően művészete még határozottabban a szilárd kompozíció, a konstrukció bűvkörébe vonódott. Szentendrei motívumaiból kiindulva síkgeometrikus kompozíciókat festett, módszerét később az emberi figurákra is kiterjesztette. Művészetpedagógusként is fontos szerepet töltött be a hazai művészeti közéletben: 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, elveit pedig könyvekben foglalta össze.
Az 1960-as évektől számos nagyméretű mozaikot készített (Asszonyok c. alkotása Miskolcon; Nemzeti Színház előcsarnoka; újpesti fürdő; szentendrei városháza). A mozaikkartonokból 1966-ban az Ernst Múzeum rendezett kiállítást. 1969-ben megbízást kapott a szentendrei kultúrház mozaikjának elkészítésére, mely munkához muránói üveget használt, és először kreált aranyból hátteret.
Élete utolsó éveiben gerinc- és ízületi betegség miatt már nehezen dolgozott, de az ecsetet sohasem tette le. 88 évesen érte a halál.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............