Mednyánszky [antikvár]

Mednyánszky a Szlovák Nemzeti Galériában Mednyánszky László (1852-1919) kétségkívül a mai Szlovákia területén született és alkotó művészek között az egyik legjelentősebb alkotó. Egyedülállóan gazdag élete és munkássága már a kezdetektől fogva felkeltette, és máig ébren tartja a kutatók, a gyűjtők és a művészetet kedvelők érdeklődését. A Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményében található a Szlovák Köztársaság legnagyobb Mednyánszky László kollekciója, amely értékeit tekintve is a legjelentősebb. Az intézmény már megalapításától kezdődően gyűjtötte Mednyánszky munkáit. 1950-ben, amikor a Szlovák Nemzeti Galéria megkezdte működését, első szerzeményei közé tartoztak alkotásai. Műveit a 10-es szám alatt tartották nyilván a gyarapodási naplóban (ez elsődleges nyilvántartást jelent), amiből egyenesen következik, hogy a Mednyánszky alkotások kronológiailag is a gyűjtemény első darabjainak számítanak. Az intézményben őrzött Mednyánszky László gyűjtemény kétszáznyolcvan festményből és ezerötszázharminc grafikából áll. Alkotásain kívül a galéria levéltárában az értékes dokumentációs és forrásanyag mellett fényképek (1. kép), és az alkotó megfejtett naplói is megtalálhatóak. A gyűjtemény jelentős részét képezi az úgynevezett nagyőri hagyaték. E családi kollekcióhoz tartoznak mindazok a darabok, melyeket a művész családtagjainak ajándékozott, melyek a nagyőri műtermében készültek, vagy otthoni környezetbe. Nagyőrbe, vagy Beckóra kerültek. A nagyőri családi kastélyban kialakított műterem volt művészi tevékenységének legfontosabb színtere. Budapesti, párizsi és bécsi tartózkodásai során Mednyánszky a műtermeit bérelte. A gyakori címváltozások arról vallanak, hogy ezeket csak rövid időszakokra vette ki. A családi gyűjtemény, melyet a festő húga Czóbel bárónő, majd később annak Margit lánya gondozott, a művész alkotói tevékenységének első korszakából származik és kivételesen érdekes gyermekkori rajzokat tartalmaz. Ezek a munkák témájukat tekintve Nagyőrhöz és közvetlen környékéhez kötődnek, vagy személyes élményeket tükröznek. Jelentős részüket azok a munkák teszik ki, amelyeken a fiatal művész friss benyomásait ábrázolja, vagy új utakat és kifejezési eszközöket keresve variálja témáit. Tekintettel arra, hogy Mednyánszky otthoni környezete egy egész sor korai, fejlődése szempontjából fontos munkát őrzött meg, e családi gyűjteményben a művész „állandó" témáinak csaknem teljes skálája megmaradt. Elsősorban azok, melyek folyamatosan végig vonulnak munkásságán, tehát a táj, a portré, és a figurális ábrázolás. Az állandó témák közé sorolhatjuk azonban a személyes jellegű portrékat - családtagok és barátok arcképeit - a halállal foglalkozó kompozíciókat, valamint a szimbolikus és nagyformátumú munkákat. A képek és rajzok impozáns együttese a művész munkásságát egyedülálló gazdagsággal reprezentálja a huszadik század elejéig. Leghíresebb kompozíciói és háborús témájú munkái elsősorban magyar gyűjteményekbe kerültek. A nagyőri gyűjtemény egészen a második világháborúig megőrződött, 1945 után Czóbel bárónő személyes sorsának alakulása miatt azonban darabjai szétszóródtak. Sok rendkívüli értékű és Mednyánszkyra olyannyira jellemző alkotás is magánkézbe került (2. kép). A Szlovák Nemzeti Galéria első három Mednyánszky László képét - Parasztfiú portréja; Munkásportré; Alkonyati táj folyóval - a Szlovák Múzeum átszervezésének köszönhetően 1950 márciusában szerezte meg. A galéria vásárlási bizottsága előtt a Mednyánszky művek megszerzése ezután is minden évben javaslatként szerepelt.