Mácsai István [antikvár]

Mácsai István a valóságot dokumentumhűséggel festi meg. A kép alapos megismerési folyamat végeredménye: tárgyak, jelenségek, helyzetek, karakterek és látványok mélyreható elemzése, kritikus jellegű és pontos felmérése előzi meg. Figyelme az ember és a környezet viszonyának minden részletére kiterjed, az anyagok és formák összetételét, felületét, az arcok, alakok, a tájak és házak "viselkedését", mozdulatlan létük törvényeit kutatja és páratlan mesterségbeli tudással vissza is adja. Kapcsolata az ábrázolandó témával, - akár maga állítja be a kompozíció elemeit, akár a természetben, vagy emberi kapcsolatokban fedezi fel a mondanivalót, - bensőséges és érzelemgazdag. A kép megfestése során sajátos elidegenítési folyamat kezdőik. A dolgok változó tulajdonságai objektív megállapítássá szilárdulnak képein, a megfestett valóság alig árul el valamit születésének emócionális körülményeiről, - tényeket regisztrál. Ezek a tények emberi és festői igazságok. Művészete nem önigazolás, amely a látott és megismert jelenségek indulati előzményeinek feltárására törekszik, hanem tárgyilagos összegezés.