kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Finály Olga - »Köszönet köszöntő helyett« [antikvár]
 
Majdnem a szokásos módon kezdtem ezt az előszót, valahogy úgy, hogy: a költészetnek, az irodalomnak ősidőktől fogva kedves témája - esetleg nagybetűvel írva - a Nő. De nyomban elszégyelltem magam, ráébredvén, hogy ez a bók - valójában sértés. Hiszen a költészet, természetesen a prózaköltészet is - ha igazi - közös és egyetemes emberi dolog, s puszta témája a nő csak akkor lehetne, ha a közös emberi fogalmán valamiképp kívül esnék a nő, ha megkülönböztető módon - akár megkülönböztetett...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1740 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Majdnem a szokásos módon kezdtem ezt az előszót, valahogy úgy, hogy: a költészetnek, az irodalomnak ősidőktől fogva kedves témája - esetleg nagybetűvel írva - a Nő. De nyomban elszégyelltem magam, ráébredvén, hogy ez a bók - valójában sértés. Hiszen a költészet, természetesen a prózaköltészet is - ha igazi - közös és egyetemes emberi dolog, s puszta témája a nő csak akkor lehetne, ha a közös emberi fogalmán valamiképp kívül esnék a nő, ha megkülönböztető módon - akár megkülönböztetett hódolattal vagy bűntudattal- tekintenénk föl (vagy le) rá. Ez a kis gyűjtemény azonban épp arra hivatott, hogy a női lét különös és sorsdöntő - de semmiképp nem megkülönböztetett - szerepét közös emberi dolgainkban a költészet eszközeivel fölmutassa. Ezért is kaptak helyet benne mindkét nembeli írók, költők alkotásai - még a számarány látszategyenlőségére sem ügyelve - lényegük szerint egyenrangúan. E sorok írója mégis - történetesen férfinak született - köszöntő helyett most csak köszönetet tud mondani. Köszönetet a nőknek: az életért, a tisztán megőrzött gyermekkorért, a szerelemért, az összetartott családért, a tépázó viharokból is hazaváró kikötőért, az együtt végzett munkákban megedződött szívós szövetségért, a férfihiúságot csitító józan szemrehányásokért s a reménységért, hogy kudarcoktól sebzetten is mindig kell és érdemes újrakezdeni azt, amire föltettük életünket.

Termékadatok

Cím: »Köszönet köszöntő helyett« [antikvár]
Szerző: Finály Olga , Kosztolányi Dezső , Petőfi Sándor , Radnóti Miklós , Simon István Tóth Endre
Kiadó: Kner Nyomda Szakszervezeti Bizottsága
Kötés: Bársony
ISBN: 9630255189
Méret: 70 mm x 110 mm
Finály Olga művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Tóth Endre művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet